„Fogassüllő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
|||
45. sor:
== Hasonló fajok ==
Egészen az 1700-as évekig azt gondolták, hogy a süllő a [[csuka]] és a [[sügér]] keveréke. Ezért adta neki a svájci zoológus [[Conrad Gessner]] az 1500-as években a Lucio-perca nevet ami "csukasügért" jelent. A leírásában többek között a következőket írta: "Ennek a különleges német halnak a feje egy csukáé de a testének többi része meg egy sügér".
Nagyon hasonlít hozzá legközelebbi rokona, a [[kősüllő]], de az kissé zömökebb, szája kisebb - fölső állkapcsának vége legfeljebb a szem középvonaláig ér -, kifejlett példányainak nincsenek ebfogai, és oldalán a harántsávok határozottabbak. A [[sügér]] teste még zömökebb, és első hátúszója végén fekete foltot visel.
82 ⟶ 84 sor:
|}
==
Oxigénigényes hal, ezért a folyó vizekben elsősorban a kavargó és örvénylő részeken fordul elő. A mederben nagyobb kő vagy tuskó mellett szívesen tanyázik, szereti a búvóhelyeket, ahol csoportosan előfordulhat ''(süllő tanya)''. Az adott vízterületen gyakori halak közül válogatja táplálékát, nem annyira faj, mint inkább méret alapján szelektálva közöttük, a kisebb méretűeket részesítve előnyben. Valószínűleg lassúbb emésztése miatt nem olyan falánk ragadozó, mint a [[dunai galóca]] vagy a [[csuka]]. A horgászok a süllő kapására tavasszal és ősszel napközben, nyáron pedig reggel, délután és éjszaka is számíthatnak. Rablására jellemző, hogy előle a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha elvéti áldozatát, visszavonul és nem üldözi tovább a prédát.
== Szaporodás ==
91 ⟶ 93 sor:
Magyarországon a legértékesebb és legkeresettebb halak egyike. Részesedése a halász- és horgászzsákmányban egyaránt jelentős, tehát a süllőállomány gazdasági szempontból is igen komoly értéket képvisel. A magyar konyha nevezetes halételét a szálkanélküli húsa miatt méltán nevezetes balatoni fogast ebből a halból készítik. A szép ezüstszínű balatoni fogassüllőt egészben sütik meg, citromkarikával díszítik és tepsis burgonyával tálalják.<ref>{{cite web |url=http://www.turulhir.eoldal.hu/cikkek/hungarikumok--minden-ami-magyar-/oshonos-allataink--kutyaink/balatoni--fogassullo.html |title=Balatoni fogassüllő |publisher= turulhir.eoldal.hu |accessdate=2012-05-22}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.videkize.hu/balatoni_egeszben_sult_fogas |title= Balatoni egészben sült fogas |publisher=videkize.hu |accessdate=2012-05-22}}</ref>
[[Magyarország]]on a legkisebb kifogható méret 30 centiméter. Tilalmi időszak március 1-jétől - április 30-ig van.<ref>{{cite web |url=http://www.mohosz.hu/tilalmak.html |title=Tilalmakról, méretkorlátozásokról |publisher=MOHOSZ |accessdate=2012-05-22}}</ref> Magyarországon a Magyar Horgászban közölt horgászrekord szerint 14,96 kilogramm a legnagyobb süllő, melyet 2007-ben fogtak.<ref>{{cite web |url=http://www.mahor.hu/abszolut.html |title=Rekordlista |publisher=Magyar Horgász |accessdate=2011-12-18 }}</ref> A világrekord: 18,70 kg, melyet 1990-ben [[Ausztria|Ausztriában]] a [[Duna|Dunából]] fogtak, ennek a halnak a hossza 116 centiméter volt.
== Galéria ==
107 ⟶ 109 sor:
[[Fájl:1843 Pike 60.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|[[Cziglényi Ádám]] tervezte magyar postabélyeg a balatoni fogasról]]
* {{cite web |url=http://www.haki.hu/index.cgi?rx=&nyelv=hu&item=&searchwords2=&menuparam4=37&menuparam_4=57&type_=4#Süllo |language=magyar |title=Magyarország természetesvízi halai |publisher=HAKI - Halászati és Öntözési Kutatóintézet Szarvas |accessdate=2012-05-21}}
* {{cite web |url=http://www.horgasz.hu/page/200/art/480/akt/201/html/sullo.html |language=magyar |title=Sander lucioperca, süllő |publisher=horgasz.hu |accessdate=2012-05-23}}
== További információk ==
| |||