„Sába királynője (opera)” változatai közötti eltérés

 
Salamon temploma a dráma középpontjában helyezkedik el: az öt színpadkép közül a templom a harmadik. Zenéje hitelesen reprezentálja a zsidó liturgiát, az ősi liturgiából vett főpapi áldást komponálta bele a zeneszerző a templomi zenébe. A liturgia motívumai azonban csak a templomi jelenetben uralják a zenei alapszövetet, ugyanis a ''Sába királynője'' nem liturgikus darab.<ref name="zenéje2" />
[[Fájl:Amalie Materna as Queen of Saba - IL2.jpg|bélyegkép|280px|balra|Amelia Materna, minta bécsi ősbemutató Sába királynője, egy 1875-es bécsi előadásban]]
Az opera második „lelki tartalma” Asszád vágyakozása a királynő után. Szerelmi vergődését a [[cselló]]kon felhangzó emelkedő triolás motívum jelképezi szinte minden alkalommal, amikor a királynő vagy annak látomása megjelenik Asszád előtt. Ez az egyetlen, wagneri értelemben vett vezérmotívum a műben, amely már az előjátékban is elhangzott. De ez a motívum bukkan fel Asszád tébolyult szavaiban az esküvői jelenetben, vagy amikor megvallja királyának bűnös vonzalmát. A kerti jelenetben pedig a királynő szólamában tornyozódnak a triolás dallam-motívumok. Ezenkívül kettőjük szerelmi kettősét is ez a motívum kíséri végig.<ref name="zenéje2" />