„Sejtautomata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Szereposztás a mozgásleírásnál: szintén zagyvaság: a sejtautomatákat semmiféle értelemben nem mozgásleírásra használják, a sejtek nem "koordinátái" semminek, a modell céljainak tökéletes meg nem értése
→‎A vonatkoztatási rendszer és leírandó jelenség szétválasztása: további teljesen ÖNCÉLÚ filozofálás törlése, amelyet a szerző ráadásul a következő bekezdésben jóval érthetőbben, tudományosabban mond el
9. sor:
== A megnevezés eredete ==
Neumann sejtautomata volt az eredeti kifejezése a sejtautomatáknak egy olyan problémafelvetés kapcsán, amit [[Stanislaw Ulam]] tett barátjának, [[Neumann János]]nak. A fejlesztés eredeti célja egy önreprodukáló gép megszerkesztése volt. Fölvetették, hogy mik ennek a logikai követelményei. A sejtautomata kifejezést tehát Neumann János használta az univerzális szerkesztőgép konstruálása során.
 
== A vonatkoztatási rendszer és leírandó jelenség szétválasztása ==
Kétségtelen, hogy a klasszikus [[mechanika]] is ismeri az „együtt mozgó koordináta-rendszer” fogalmát (s például az [[égi mechanika|égi mechanikában]] kiterjedten alkalmazza). Ott azonban ez a transzformáció két merev koordináta-rendszer egymáshoz viszonyított mozgását iktatja be az eredeti merev háttér és a jelenségleírás közé. Ezzel a mozgásleírás még nem válik kétrétegűvé, hiszen a merev két koordináta-rendszer közötti átalakítás (áttérés) beépíthető a hagyományos képű mozgásegyenletbe. A sejtautomata mozgásleírási forma azzal, hogy eleven szemcsékre bontja az EGÉSZt, új mozgásleírási szintet is teremt. A sejtautomaták környező sejtállapotoktól, előző állapottól és belső programtól függő állapotváltozásai megőrzik ugyan a kezdeti feltétel+peremfeltétel+mozgásegyenlet változás-leírási szerkezetet, de az általuk nyitott új hierarchiaszint lényegében megkettőzi a mozgásleírás lehetőségét. E megkettőzéssel a változásleírás kétrétegűvé válik: a SEJTek rétegén történővé és az EGÉSZ hierarchiaszintjén történővé. E kétrétegűséggel azonban össze is keveredhetnek a korábbi egyrétegű leírásban tiszta szerepek: most már a sejtmozaik háttér, tehát a vonatkoztatási rendszer is mozog, nem csak az alakzatrendszer-EGÉSZ. A sejtháttér rendezett mozgásait így beépítve a vonatkoztatási rendszer szerepét öröklő sejtmozaik-rendszerbe új szempontok figyelembe vételére nyílik lehetőség az állapotváltozás sejtautomata rendszerű leírásában: például a visszacsatolásoknak az EGÉSZt átható rendszerére.
 
== A sejtautomata modell mint leírási forma ==