Főmenü megnyitása

Módosítások

a
r2.7.3) (Bot: következő módosítása: it:Cross section (fisica); kozmetikai változtatások
 
== Klasszikus fizika ==
[[FileFájl:ScatteringDiagram.svg|thumb|300px|A differenciális hatáskeresztmetszet]]
[[FileFájl:Impctprmtr.png|thumb|150px|Az ütközési paraméter]]
 
A kölcsönös erőtérben történő rugalmas kétrészecske-szórás a [[kéttestprobléma]] megnyilvánulása, amelyet vissza lehet vezetni egyetlen részecskének egy <math> V(r) </math> centrális [[erőtér]]ben való mozgására, ahol az erőcentrum a két részecske tömegközéppontja. A fizikai alkalmazásokban azonban az égimechanikától eltérően általában nem egyetlen kétrészecske-szórást vizsgálunk, hanem egy részecskenyaláb eltérülését vizsgáljuk az erőtérben. Ez a nyaláb a végtelenből érkezik <math> v_\infty </math> sebességgel úgy, hogy a nyalábra merőlegesen egységnyi felületen és egységnyi idő alatt <math> j_0 </math> részecske halad át, amit a bejövő részecskék [[fluxus]]sűrűségének nevezünk. Mindegyik részecske a szóródás következtében a kölcsönhatás után más-más <math> \theta </math> szöggel eltérülve távozik a végtelenbe. <math> \theta = 0 </math> a nem eltérülést, <math> \theta = \pi </math> pedig a teljes visszaszóródást jelenti. Vezessük be a <math> d\sigma </math> '''differenciális hatáskeresztmetszet'''et a következő módon: {{refhely|Landau I|18.$. Részecskék szórása}}
 
== Parciális hatáskeresztmetszet ==
[[FileFájl:Gammaray CrossSections Si.png|thumb|300px|A fotonszórás különböző esetei: a [[fotoeffektus]], [[Compton-szórás]], [[Rayleigh-szórás]] és [[párkeltés]] parciális hatáskeresztmetszete]]
 
Különösen a [[részecskefizika|részecskefizikában]] és a [[magfizika|magfizikában]] a [[szórás (fizika)|szórási]] folyamatok rendkívül sokféle végállapothoz vezethetnek. A szórás lehet rugalmas, rugalmatlan és mélyen rugalmatlan. Utóbbi esetben új részecskék keletkeznek, egyesek pedig eltűnnek, ezért a mélyen rugalmatlan folyamatok száma rendkívül nagy lehet. Minden említett folyamatnak kiszámolható a hatáskeresztmetszete, ezeket egyenként az adott folyamat '''parciális hatáskeresztmetszet'''ének hívjuk. Ezek összege az adott ütközés vagy szórás teljes hatáskeresztmetszete. Minden ilyen folyamat hatáskeresztmetszete a bejövő részecskék teljes tömegközépponti energiájának függvénye. A mélyen rugalmatlan folyamatok egy részére – amelyek új részecskék keletkezésével járnak – jellemző, hogy bizonyos összenergia alatt nem mehetnek végbe, mert ezt az [[energiamegmaradás]] törvénye megtiltja. Amikor azonban az összenergia eléri a keltendő részecskék [[nyugalmi tömeg]]ének összegét, akkor a folyamat lehetségessé válik. Ezt az energiát az adott folyamat ''köszöbenergiá''jának hívjuk. Ezen a ponton az energia függvényében a parciális hatáskeresztmetszet a nulláról gyorsan valamilyen véges pozitív értékre emelkedik. Az általában könnyebben mérhető teljes hatáskeresztmetszet ennek következtében ezen a ponton szintén ugrásszerűen emelkedik, amennyiben az összegben ennek láthatóságát más folymatok gyors csökkenése el nem nyomja.
[[fr:Section efficace]]
[[he:חתך פעולה]]
[[it:SezioneCross d'urtosection (fisica)]]
[[ja:反応断面積]]
[[nl:Werkzame doorsnede]]
156 470

szerkesztés