„Magyarok Világszövetsége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
==Jegyzetek==
{{források}}
Az MVSZ erkölcsi alapja
2010. október 14.
Amint arról azt elmúlt hetekben visszatérően hallhattunk, a kormánypárti többség, a nemzeti együttműködés meghirdetett programja ellenére, továbbra sem kíván a legrégebbi nemzeti intézménnyel, a Magyarok Világszövetségével együttműködni. A Magyarok Világszövetségének és a magyar embereknek joguk van megtudni:
Miért?
Alább közzétesszük a Szövetség elnökének ez év júliusában kelt írását, amely az MVSZ erkölcsi alapját fogalmazza meg, az idő próbáját kiállt nemzetpolitikai tudás, a magyar nemzetünk felemelkedésébe vetett rendületlen hit és a nincstelenségben megedződött alázat együtteseként.
MVSZ Sajtószolgálat - 7049/101014
Az MVSZ erkölcsi alapja
Viharvertek emelt fővel
Az Országgyűlés 97%-os többségének igenlő szavazata által igazolva, viharverten és emelt fővel állunk most előttetek, és hívunk Titeket nemzeti egységre, magyarok. Viharverten, de emelt fővel szólítunk és hívunk, mert az idő igazolta azt az utat, amelyet járunk: a Magyarok Világszövetsége útját és másfél évtizedes rendületlen harcát koronázta meg az Országgyűlés azzal, hogy az Orbán Viktor vezette kétharmados többség kezdeményezésére, napirendre vette és megszavazta a külhoni magyarok alanyi jogát a magyar állampolgárságra.
Kell-e ennél kézzelfoghatóbb, ennél egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy minden velünk szemben megfogalmazott kétely ellenére, kárhoztatás és rágalmak özönében is, nekünk volt igazunk? Nem! Az elsöprő többséggel elfogadott törvény azt bizonyította, hogy a Magyarok Világszövetségének útja, a mi utunk volt az igaz út, amely azon a tragikus napon, 2004. december 5-én érte el lelki mélypontját, de egyben politikai csúcspontját. Ez volt az a nap, amely után a trianoni és a párizsi békével magyar állampolgárságuktól megfosztott magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és alanyi jogát ősei magyar állampolgárságához nem lehetett többé megkérdőjelezni.
Ez alatt a másfél évtized alatt folyamatosan vívott közjogi harcunknak, nemzetstratégiai építkezésünknek, meg-megújuló politikai csatáinknak ez volt alfája és omegája, ez volt kezdete és vége: a magyar nemzetből kiszakított magyarok magyar állampolgárságának a helyreállítása.
Ennek következtében nehéz, különösen az utolsó tíz évben nélkülözéssel és megaláztatásokkal teli volt életünk, és meg nem szűntek ellenünk a politikai támadások. Költségvetési támogatásunkat egy évtizede megvonták. Sokan elbizonytalanodtak, sokan hitüket vesztették, sokan ellenünk fordultak. De nem adtuk fel! Egy pillanatig sem! És most, a magyar állampolgárság visszaadásáért folytatott utunk végén itt állunk: viharverten és emelt fővel, Adyt igazolva – „Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek/ S ha százszor tudtak bátrak lenni,/ Százszor bátrak és viharvertek.”
Az idő próbáját kiállt nemzetpolitikai tudás, a magyar nemzetünk felemelkedésébe vetett rendületlen hit és a nincstelenségben megedződött alázat együttesen adja nekünk az erkölcsi alapot ahhoz, hogy megszólítsunk, és nemzeti egységre hívjunk Benneteket, magyarok.
Íme, mit tettünk pénz nélkül, ingyenes önfeláldozó munkával.
Íme erkölcsi alapunk tettekben:
1. Megnyitottuk a benesi dekrétumok elleni harcot, és azt az európai nagypolitika fórumára, az Európai Parlamentbe vittük, akkor, amikor még nem voltak magyar európai parlamenti képviselők.
2. Állami támogatás nélkül, ezer küldött részvételével megszerveztük az egyetemes magyar népet egyedül legitim módon képviselő Magyarok Világkongresszusának két ülését, amelyeken a munka tizenkét szakmai konferenciában, a döntéshozatal pedig két-két nemzetpolitikai teljes ülésen zajlott.
3. 2004-ben, a Magyarok VI. Világkongresszusán – A magyarság és a Kelet – elsőként irányítottuk rá a figyelmet a magyarság keleten élő rokon népeire. Annak az egymilliárd embernek a rokonszenvét – Japántól Törökországig –, akik a magyarokat testvérnek, rokonnak, barátnak tekintik, nemzetstratégiai erővé lehet fejleszteni.
4. 2008-ban, a Magyarok VII. Világkongresszusán – A Fordulat – bizonyító erejű érvek gyűjteményét foglaltuk hét kötetbe, amelyek a magyar társadalom erkölcsi megújulásának halaszthatatlan imperatívuszát rajzolták meg.
5. A Széchenyi István által is kárhoztatott folyamattal dacolva két nagyszabású, nemzetközi részvétellel zajló őstörténeti konferencia megrendezésével – 2004-ben és 2008-ban, a Magyarok Világkongresszusai keretében – a magyarság igaz történetének kutatását kiszabadítottuk a finnugor dogma bilincséből. Ennek egyelőre legszebb gyümölcse a Magyarságtudományi tanulmányok című, 850 oldalas könyv, amely a rendszerváltás óta egyik legnagyobb példányszámban elkelt könyv.
6. Törlesztettük a magyar állam ezeréves adósságát, 2008-ban a legnagyobb forgalmú világnyelven, angolul kiadva két olyan könyvet, amelyek döntő módon javíthatják a világon kialakult magyarságképet: egy angol nyelvű magyarság-lexikont, Hungarian World Encyclopedia, valamint a Magyarságtudományi tanulmányok angol nyelvű változatát, Selected Studies in Hungarian History.
7. A jövő magyar nemzedéke tudatának alakítására beindítottuk és folyamatosan kiadjuk a Magyarságtudományi Füzeteket, a nyolcadik évtizedében járó MVSZ legnagyobb horderejű vállalkozását.
8. 2000-ben elkészítettük az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának új magyar nyelvű fordítását a még ma is hatályban levő változat helyett, amely elképesztő magyartalanságával maga a botrány.
9. A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési harcát a Quo vadis Székelyföld? menetelés és konferencia megszervezésével – 2003. június – támogattuk és alapoztuk meg. Előfutára volt ez a nyomában megalakuló Székely Nemzeti Tanácsnak, amely az elmúlt két évtizedben a legtovább vitte az autonómiáért vívott harcot.
10. Az Európai Alkotmány tervezetébe becikkelyezve – angol, francia, német nyelven – elkészítettük a kisebbségi nemzeti közösségek közösségi jogainak gyűjteményeként a közösségi önkormányzás/önrendelkezés minden formáját. A tervezetet 2003. július 14-én adtuk át az európai alkotmányozó ülést vezető, Valéry Giscard d’Estaing helyett, Franciaország akkori belügyminiszterének, Nicolas Sarkozy-nek.
11. A kisebbségbe szorult magyar nemzeti közösségek jogvédő harcának támogatására 2007-ben megnyitottunk, és a mai napig önerőből fenntartunk egy brüsszeli irodát.
12. 2009. május 1-én sorozatos testületi döntéseket követően elfogadtuk az Igazságot Európának! című petíciót és annak teljes indoklását adó mellékleteit, amely a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatát kéri, amely honlapunk nyitó oldalán olvasható (www.mvsz.hu). Trianon 90. évfordulójára törvénytervezetet készítettünk, és kétezer fő részvételével összmagyar megmozdulást szerveztük Versailles-ba, a Nagy-Trianon palota elé.
13. A társadalmi igazságosságért, és a soha el nem évülő, az emberiség ellen elkövetett bűnök üldözhetővé tételéért, miután azt minden megkeresett kiadó elutasította, kiadtuk Kéri Edit könyvét, Kik lőttek a Kossuth téren 1956-ban? címmel. Bízunk benne, hogy ez a könyv segít annak tisztázásában, hogy kik öltek halomra ezer Himnuszt éneklő magyar embert a Kossuth téren, 1956. október 25-én, a véres csütörtökön. Annyi biztos, hogy a tűzparancsot Apró Antal, Gyurcsány Ferenc feleségének nagyapja adta.
14. Honlevél címmel – Trianon óta első – egyetemes magyar személyi igazolványt adtunk ki, amelyet minden magyar igényelhet, bárhol éljen a világon. Ugyancsak HONLEVÉL címmel lapot alapítottunk és hatodik éve folyamatosan megjelentetve, 24 országban terjesztjük.
15. Ellenálltunk a kiszorításunkra és megsemmisítésünkre létrehozott szervezetek nyomásának.
16. Megőriztük és gyarapítottuk az MVSZ vagyonát.
Ezért hívunk Benneteket, magyarok! Tegyünk félre mindent, ami elválaszt, és egyesüljünk igazságban, nemzetünk szolgálatában!
Budapest-Kolozsvár, 2010 júliusában
Patrubány Miklós István Ádám
== Külső hivatkozások ==
| |||