„Szlovén–Horvát–Szerb Állam” változatai közötti eltérés

A '''Szlovén–Horvát–Szerb Állam''' ({{szlovénul|Država Slovencev, Hrvatov in Srbov}}, {{horvátul|Država Slovenaca, Hrvata i Srba}}, {{szerbül|Држава Словенаца, Хрвата и Срба}}) egy rövid életű [[állam]] volt a [[Balkán]]on, az [[I.első világháború]] végén széthulló [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egykori területén. Az állam még [[1918]]-ban megszűnt, csatlakozott a [[Szerbia|Szerb Királysághoz]].

Az állam az [[I.első világháború]] után jött létre, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] déli, délnyugati területeiből: [[Dalmácia]], [[Bosznia-Hercegovina]], [[Horvátország]], [[Krajna (Szlovénia)|Krajna]], [[Isztriai-félsziget|Isztria]], [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]].

Az állam hivatalosan [[1918]]. [[október 29.|október 29-én]] jött létre. A kormányzati szerve a Nemzeti Tanács volt, melyben a legjelentősebb politikusok foglaltak helyet. Az elnök a szlovén dr. [[Anton Korošec]]. Két alelnök volt, a szerb [[Svetozar Pribićević]] és a horvát dr. Ante Pavelić (aki nem azonos azzal az [[Ante Pavelić]]-tyel, aki vezetője volt a [[II.második világháború]] alatti [[Független Horvát Állam|horvát államnak]]). Az [[állam]] létrejötte az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] szétesésével párhuzamosan történt meg, [[1918]]. [[november 24.|november 24-én]] azonban a [[Szerémség]], [[november 25.|november 25-én]] pedig a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] kiszakadt a nemrég létrejött államból és csatlakozott a [[Szerb Királyság (1882–1918)|Szerb Királysághoz]].