„Szenttamás (Esztergom)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyarország településrésszé vált történelmi települései kategória eltávolítva; [[Kategória:Esztergomhoz csatolt települések|Esztergomhoz csatolt telep |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
[[Fájl:Esztergom.szenttamás.JPG|bélyegkép|200px|jobbra|[[Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)|Kápolna a Szent Tamás hegyen]], 2005]]
'''Szenttamás''' [[Esztergom]] városrésze, [[1895]] előtt önálló nagyközség, utána Esztergom II. kerülete lett. Nevét [[Canterburyi Szent Tamás|Becket Tamás]], [[canterbury]]-i érsekről kapta, akivel [[Bánfi Lukács]] [[esztergomi érsek]] az [[1150-es évek]]ben [[Párizs]]ban együtt tanult. A városrész lakónépessége 2001-ben 750 fő volt.<ref>http://www.esztergom.hu/wps/portal//fejlesztes?docid=CSAR-82WDVG</ref>
==Története==
A régi Esztergomtól (vagy [[Királyi városrész (Esztergom)|királyi várostól]]) északra fekszik. Az 1895 előtti Szenttamás nagyközség területe magában foglalta a mai Hévíz, [[Örmény (Esztergom)|Örmény]], Libád városrészeket, illetve Szentanna és Aranyhegy egyes részeit is.
A Szent Tamás-hegy lábánál termálforrások által táplált melegvizű tó volt. Az itt fakadó meleg forrásokra [[Châtillon Anna magyar királyné|Antiochiai Anna királyné]] alapította meg az ország első közfürdőjét. A fürdőt [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a johannitáknak adományozta 1238-ban, akik mellette templomot és ispotályt építettek. Amikor a törökök [[Esztergomi vár|Esztergom várát]] ostromolták, a Szent Tamás hegyről lőtték a várat, mivel ez egy magas a Várheggyel. Éppen ezért a hegyet többször is tervezték elhordani. Hajdan itt prépostság állt, mely utóbb az érseki káptalanba olvadt, és épületeit a törökök erősségnek alakították át. Uralmuk idején a törökök és rácok lakták. Az 1595-ben készült metszetek szabálytalan ötszög alakú palánkvárat ábrázolnak, ami egy ágyúütegnek adott helyet. A törökök kiűzése után elnéptelenedett.1699-ben az akkori Canonica Visitatio szerint már külön település van itt. A palánkvárat 1730-ban a császári várparancsnok leromboltatta, ezután a metszetek lakott települést nem mutatnak a helyén, de 1756-ra már megjelentek a mai településszerkezet fő vonalai. A bazilika építésekor kézművesekkel és mesteremberekkel települt be, ekkor épült [[Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)|kápolnája]] is. Az 1838-as térkép szerint házai átlagosan 5×10 méteresek voltak, ekkortájt rögzültek a mai telekhatárok is.<ref name="AS1983">Annales Strigonienses 1983 I. 154.o.</ref>
[[1840]]-ben lecsapolták a Hévíz-tavat, a forrásokat kiboltozták, vizüket vezetékesen csatlakoztatták a vízimalomhoz. A Hévíz-tó helyén 1600 vörösfenyő cölöpre épült a vidék első szállója, a klasszicista [[Fürdő Szálló]], amiben többek között [[Kossuth Lajos]] és [[Széchenyi István]] is megszállt. A hotel helyén régen keserűvízforrások folytak, mára azonban ezek nem láthatóak. A Szent Tamás-hegyen található a [[Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)|kálvária]], ami nem a hagyományos tizennégy stációból áll, hanem különböző koroban készült domberművekből és szobrokból.
| |||