„Aglabida művészet” változatai közötti eltérés

==Az Aglabidák története==
 
[[647]]-ben az arabok lassan előrevonultak Ifríkíjába, a [[Római Birodalom]] egykori [[Africa tartományába]] tartományába. A tartomány kezdetben az [[Omajjádok]] irányítása alatt ált [[749]]-ig, majd őket követték az [[Abbászidák]]. A [[VIII. századra]] egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a [[berber]] törzsek a [[Bagdadból]] jött kormányzókra, így felkelések robbantak ki Ifríkíja területén. [[HarunHarún al-RasidRasíd]] ([[786]]-[[809]]) ekkor egyik hadvezérét azzal bízta meg, a horászáni [[Ibráhim ibn al-Aglabot]], hogy verje le a lázadókat és állítsa helyre a rendet. Cserébe [[al-Rasid]] ráhagyta Ifríkíja emirátusát. Ibráhim és utódai, az [[Aglabidák]] széles körű [[autonómiával]] rendelkeztek, de adót kellett fizetniük az [[abbászidáknak]].
Az egész térséget folyamatos belső feszültségek jellemezték ([[arab]] seregek által szított lázadások). Az [[emíreknek]] különösen a fővárosban, [[Kairuán]]ban, a [[Magreb]] akkori legfontosabb kulturális és szellemi központjában kellett szembenézniük az őket nyilvánosan bírálókkal.
[[Zijádat Alláh]] ([[817]]-[[838]]) arra készült, hogy elfoglalja [[Szicíliát]], ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. [[Szicília]] híres volt gazdagságáról, [[827]]-ben szálltak partra az [[aglabida]] csapatok Mazarában, majd [[832]]-ben [[Palermó]]t, [[842]]-ben pedig [[Messinát]] is elfoglalták. Miután [[Szardíniát]] és [[Máltát]] is meghódították, a [[Földközi-tenger]] egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték [[Itália]] szárazföldi területeit is [[muszlim]] uralom alá vonni. A [[velencei]] flottát [[840]]-ben [[Tarantónál]] elpusztították, majd Rómában a [[Szent Péter-bazilikát]] kifosztották.
98

szerkesztés