„Fátimida művészet” változatai közötti eltérés

====Mahdíja és al-Manszúríja====

Amikor Ubaidalláh al-Mahdi [[910]]-ben átvette a hatalmat Ifríkíjában, először az aglabida fejedelmi városba, Rakkadába költözött, de a politikai zűrzavar miatt Mahdíjába ment. Ez a félszigeten épült város áttörhetetlen erődítmények vették körbe. Legfontosabb épülete a nagymecsetnagy[[mecset]] volt, amely a félsziget déli részén feküdt. [[916]]-ban épült egy mesterséges teraszon. Az aglabida épületekre emlékeztető [[mecset]] egy látványos újítás figyelhető meg: al-Káim palotájához hasonlóan a bejáratot itt is a homlokzat elé építették.

Amikor [[al-Manszúr]] lépett a trónra, áthelyezte a fővárost Mahdíjából al-Manszúríjába, amelyet ő építtetett. Kairuántól délre terült el a város, égetett és vályogtéglákból épült, a városban hatalmas mecset, az [[al-Azhar]] (a tündöklő) épült. A víz az [[Aglabidák]] által restaurált vízvezetéken érkezett a városba, amely egyúttal azt is lehetővé tette, hogy a szomszédos Kairuán vízellátását ellenőrizzék.

A kairói [[al-Azhar]] mecset – Dzsauhár kezdte meg építeni a mecsetet, amely a síitizmus központjává vált. Az oszmán korban az egyik legfontosabb egyetem volt.

====A fátimida főváros: Kairó====

[[970]]-ben [[al-Muizz]] kalifa utasításai alapján Dzsauhár, Fusztáttól[[Fusztát]]tól 5 kilóméterre északra, az al-Mukattam hegy lábánál rakta le a főváros, Miszr al-Káhira (a győzedelmes) alapkövét. A legenda szerint asztrológusokat hívtak, hogy ők határozzák meg a legkedvezőbb időt az építkezésre, és kis csengettyűkkel felszerelt kötelet húztak ki a leendő város körül, hogy az asztrológusok jelére mindenhol egy időben kezdődhessen a munka. A csengőt azonban végül egy madár szólaltatta meg.

====Díszítőművészetek====