„Aglabida művészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Berber –> Berberek |
||
3. sor:
==Az Aglabidák története==
[[647]]-ben az arabok lassan előrevonultak Ifríkíjába, a [[Római Birodalom]] egykori [[Africa]] tartományába. A tartomány kezdetben az [[Omajjádok]] irányítása alatt ált [[749]]-ig, majd őket követték az [[Abbászidák]]. A VIII. századra egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a [[Berberek|berber]] törzsek a [[Bagdad]]ból jött kormányzókra, így felkelések robbantak ki Ifríkíja területén. [[Hárún ar-Rasíd]] ([[786]]-[[809]]) ekkor egyik hadvezérét azzal bízta meg, a horászáni [[Ibráhim ibn al-Aglab]]ot, hogy verje le a lázadókat és állítsa helyre a rendet. Cserébe [[al-Rasid]] ráhagyta Ifríkíja emirátusát. Ibráhim és utódai, az [[Aglabidák]] széles körű autonómiával rendelkeztek, de adót kellett fizetniük az [[abbászidák]]nak.
Az egész térséget folyamatos belső feszültségek jellemezték ([[arab]] seregek által szított lázadások). Az [[emír]]eknek különösen a fővárosban, [[Kairuán]]ban, a [[Magreb]] akkori legfontosabb kulturális és szellemi központjában kellett szembenézniük az őket nyilvánosan bírálókkal.
[[Zijádat Alláh]] ([[817]]-[[838]]) arra készült, hogy elfoglalja [[Szicília]]t, ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. [[Szicília]] híres volt gazdagságáról, [[827]]-ben szálltak partra az aglabida csapatok Mazarában, majd [[832]]-ben [[Palermo]]t, [[842]]-ben pedig [[Messiná]]t is elfoglalták. Miután [[Szardínia]]t és [[Málta]]t is meghódították, a [[Földközi-tenger]] egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték [[Itália]] szárazföldi területeit is [[muszlim]] uralom alá vonni. A [[velence]]i flottát [[840]]-ben [[Tarantó]]nál elpusztították, majd Rómában a [[Szent Péter-bazilika]]t kifosztották.
| |||