„Agy-gerincvelői folyadék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: ar:سائل مخي نخاعي
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: ar:سائل دماغي شوكي; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[Fájl:Gray768.png|jobbra|bélyegkép|300px|A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve)]]
Az '''agy-gerincvelői folyadék''' ''(liquor cerebrospinalis)'' az [[agykamrák|agykamrákban]]ban termelődő és az [[agy]]at, illetve a [[gerincvelő]]t a [[agyhártyák|pókhálóhártyán]] belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.
 
== Termelődése, keringése, felszívódása ==
Az agy-gerincvelői folyadékot az [[agykamrák|agykamrákban]]ban található érfonat [[plexus choroideus]] termeli, 0.3-0.4 ml/perc, 500-700 ml/nap mennyiségben. Az oldalkamrákban termelődött ''liquor'' az agykamrák közti nyíláson (Monro-féle nyílás) jut be a [[ agykamrák|III. agykamrába]]. A folyadék útja innen az ''aquaeducus cerebri (Sylvii)''-n, vagyis Sylvius-féle csatornán át a [[agykamrák|IV. agykamrába]] vezet. Innen az folyadék a középső Magendie ''(apertura mediana ventriculi quarti)'' és a két oldalsó Luschka-nyílásokon ''(apertura lateralis ventriculi quarti)'' át jut ki az agyat, majd a gerincvelőt körülvevő [[agyhártyák|pókhálóhártya alatti térbe]] '' (spatium subarachnoideum) ''. A vénás keringésbe a [[agyhártyák|sinus sagittalis superioron]] keresztül szívódik vissza a [[agyhártyák|pókhálóhártya]] bolyhai ''(villi arachnoideales)'' segítségével. A termelődés és a felszívódás normál esetben egyensúlyban van egymással. Nyomása - oldalfekvésben, lumbálpunkciós testhelyzetben a punkciós tűn keresztül mérve - 70-220 H<sub>2</sub>Omm. Ebben mintegy 20 H<sub>2</sub>Omm-nyi eltéréseket okoz az artériák pulzálása és a légzés.
== A pókhálóhártya alatti tér tágulatai ==
A pókhálóhártya alatti tér tágulatai ''(cisternae subarachnoideales)'' elősegítik a liquor áramlását az agy felszínén. A kisagy és nyúltvelő közötti ''(cisterna cerebellomedullaris)'' a legnagyobb, ebből megfelelő felkészültséggel liquor is nyerhető. Az agy oldalsó gödrében van a ''(cisterna fossae lateralis)'', az agykocsányok közötti gödörben a ''(cisterna interpeduncularis)'', a látóidegkereszteződés körül a ''(cisterna chiasmatis)'', a nagy agyi véna mentén a ''(cisterna venae magnae cerebri)'', ezt az interpedunculári ciszternával a ''(cisterna ambiens)'' ''(ebben fut a [IV.] agyideg is)'' köti össze, a kérges test felső része mentén van a ''(cisterna corporis callosi)'', a híd ventralis felszínén található a ''(cisterna pontis)''.
9. sor:
Normál esetben víztiszta folyadék, 0.15-0.45 g/l fehérjét tartalmaz, glükózkoncentrációja a vérckorszint 50-70%-a, kevés sejtet, 3db/µl nyiroksejtet tartlmaz, amelyeknek nagy része T-lymphocyta, csak 1%-nyi B-lymphocyta van, szemben a vérrel, ahol arányuk 5-10%. Ritkán monocyták is előfordulhatnak.
== Funkciója ==
Mivel az [[agy]] és a [[gerincvelő]] gyakorlatilag benne lebeg, így ez az elrendezés hatékonyan védi agyat a traumás behatásoktól, emellett táplálja és védi az idegszövetet és eltávolítja a neuronok működése során keletkező anyagcsere végtermékeket. Az agyon belüli csatornák elzáródása (ezt többnyire fejlődési rendellenesség okozza) esetén a folyadék az agykamrákban felgyülemlik, azokat kitágítja, ez okozza a belső [[víz|vízfejűséget]]fejűséget ''(hydrocephalus internus)''. Ha a folyadék felszívódása akadályozott, mert pl. [[agyhártyagyulladás]] következtében a folyadék keringését ill. felszívódását szolgáló képződmények károsodnak, a folyadék a pókhálóhártya alatti térben gyülemlik fel, és az agyállományra gyakorolt nyomásával gátolja annak keringését, így az agyállomány sorvadásához vezet: ez a külső [[víz|vízfejűség]]fejűség ''(hydrocephalus externus)''. Az agy-gerincvelői folyadék a vízen kívül [[szőlőcukor|szőlőcukrot]], [[Ásvány (anyag)|ásványi sókat]], [[fehérje|fehérjét]] és kevés [[vérsejt]]et tartalmaz.
 
== Diagnosztikai szerepe ==
Különféle kórképekben a liquor összetevőinek aránya megváltozik, ill. kóros tartalom jelenik meg benne, ezért vizsgálata az [[Emberi idegrendszer|idegrendszert]] érintő betegségek fontos [[orvosi diagnózis|diagnosztikai]] módszere. A vizsgálathoz a folyadékot [[gerinccsapolás|gerinccsapolással]]sal ([[szúrcsapolás|szúrcsapolással]]sal ''(punctio)'' nyerik, amelyet leggyakrabban a gerinccsatorna alsó ágyéki szakaszán, bizonyos ritka esetekben a koponyán belüli folyadéktereken végeznek. Hasonló módon szükség esetén [[gyógyszer|gyógyszert]]t is lehet az agy-gerincvelői folyadékba juttatni. Ennek leggyakoribb alkalmazása a [[szubarachnoidális anesztézia]]. Ha a kinyert folyadék enyhén zavaros, az a fehérvérsejtszám növekedésére utal. Erős zavarosság, fokozott viszkozitás bakteriális fertőzéskor jelentkezik. A sárgás szín a fehérjetartalom erős növekedésnek, enyhe vérzésnek ill. a liquorkeringés zavarának jele. A vöröses árnyalat a vörösvértestszám növekedésére, vérzésre utal. A pontosabb diagnózishoz, mikroszkópos, laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatokra van szükség.
== Az agyhártyák betegségei ==
A [[agy-gerincvelői folyadék|liquor cerebrospinalis]] elváltozásai az agyhártyák betegségeit jelzik. Gyulladásait [[agyhártyagyulladás|agyhártyagyulladások]]ok ''(meningitis)'' - amelyek ma is életveszélyes állapotnak tekintendők - okozhatják baktériumok, gombák, vírusok és paraziták. A kórkép korlátozódhat az agyhártyákra, de többnyire együtt jár az idegrendszer más részeinek megbetegedésével, így ''(meningitis)'' [[agyvelőgyulladás|agyvelőgyulladással]]sal ''(encephalitis)'', az [[Emberi idegrendszer|agy és a gerincvelő együttes gyulladásával]] ''(encephalomyelitis)'', a [[gerincvelő|gerincvelői gyökök gyulladásával]] ''(polyradiculitis)''.
Daganatok közül előfordulhat az agyhártyákból kiinduló elsődleges daganat ''(meningeoma)'', de többnyire más szervből kiinduló daganatok ''(carcinoma, leukaemia, lymphoma)'' áttételei jelenhetnek meg az agyhártyán, minden esetben súlyos, életveszélyes kórképet okozva.
== Táblázat ==
72. sor:
 
{{portál|orvostudomány|i }}
 
[[Kategória:Anatómia]]
[[Kategória:Biológia]]
78 ⟶ 79 sor:
[[en:Cerebrospinal fluid]]
[[af:Serebrospinale vog]]
[[ar:سائل مخيدماغي نخاعيشوكي]]
[[be:Спіннамазгавая вадкасць]]
[[be-x-old:Сьпіннамазгавая вадкасьць]]