„Andromeda csillagkép” változatai közötti eltérés

A csillagkép a görög [[mitológia|mitológiában]] szereplő [[Androméda (mitológia)|Androméda]] királylányról kapta nevét. Androméda [[Képheusz (Bélosz fia)|Képheusz]] aithiopiai király és [[Kassziopeia]] királyné leánya volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a [[nimfák]]nál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és [[Poszeidón]], a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták, hogy akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát meztelenül a tengerparti sziklához láncolták Joppa közelében (kikötőváros az ókori Palesztinában), hogy ott [[Kétó]]nak (latin ''Cetus''), a tengeri szörnynek a zsákmányául essék. Miközben a lány a kegyetlen véget várta, arra száguldott [[Perszeusz (mitológia)|Perszeusz]], Zeusz halandó fia. Éppen hazafelé tartott sikeres vállalkozásából, melynek során megölte [[Medusza|Meduszát]], az egyik félelmetes [[Gorgók|Gorgót]]. Egyesek szerint saruját, [[Pallasz Athéné]] (a bölcsesség istennőjének és a hősök védelmezőjének) ajándékát viselte. A mítosz egy másik változatában, amely jobban illik a szóban forgó csillagképekhez, a szárnyas ló, [[Pégaszosz]] hátán érkezett. [[Perszeusz_Perszeusz (mitológia)|Perszeuszt]] elbűvölte [[Androméda_Androméda (mitológia)|Androméda]] szűzies szépsége, s felajánlotta, hogy megküzd a tengeri szörnnyel, ha cserébe a hercegnő neki adja a kezét. Képheusz, az apa hajlandónak mutatkozott az egyezségre. A [[Cet_csillagképCet csillagkép|Cet]] megijedt Perszeusz tengeren tükröződő árnyékától, így a hős halálos csapást mért rá, majd kiszabadította Andromédát. A történet minden szereplője (Andromeda, [[Cepheus csillagkép|Cepheus]], [[Cassiopeia csillagkép|Cassiopeia]], [[Perseus csillagkép|Perseus]] és a [[Cet csillagkép|Cet]], azaz Kétó) [[csillagkép]]ként látható az égbolton.

A görög Androméda-mítosz hátterében felsejlik a csillagkép mitikus értelmezésének homályos, talányos alaprétege. Androméda neve - "a férfiakon uralkodó" - utal erre. [[Marcus_ManiliusMarcus Manilius|Manilius]] római költőnél (Kr.u. 1. század) ezt olvashatjuk: "Androméda szépsége legyőzte a Medusza legyőzőjét". Androméda tehát nem is olyan védtelen, gyenge nő talán, mint amilyennek a görög mítosz mutatja, inkább Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez áll közelebb. Ez megerősíteni látszik az Androméda-legenda [[mezopotámia]]i eredetét. Korábban a csillagképet a szerelem és a háború óegyiptomi istennőjével, Astartével azonosították (a [[babilónia]]i mitológiában [[Istár]]). Astartét buja tengeristennőként ábrázolták. Személyét az ókori Palesztina számos templomában vallásos tisztelet övezte, ugyanazokon a partokon, ahol [[Joppé]] lakói Andromédát is fel akarták áldozni.

Az [[Alfa Andromedae|α Andromedae]], a főcsillag, egyúttal a Pegazus-négyszög bal felső csillaga is, anélkül, hogy a mai csillagképtan szerint ahhoz a csillagképhez tartozna. A csillagnak két elnevezése is létezik. Mindkettő ugyanabból az arab kifejezésből (Al Surrat al Faras - a ló köldöke)származik. Azonban az arab Alpheratz elnevezés, amely "a ló vállát" jelenti, emlékeztet a [[Pegazus_csillagképPegazus csillagkép|Pegazus]] szomszédságára. A csillag megnevezésére gyakrabban a Sirrah nevet használják, aminek jelentése "(Andromeda) köldöke". Az arab asztrológia ennek ellenére átvette Ptolemaiosztól az Al has al Mar'ah as Musalsalah megjelölést, ami annyit tesz, "a leláncolt nő feje". Az Andromeda sok régi ábrázolásánál az α, β és γ Andromedae csillaglánc az etiópiai hercegnőnek csak az alsótestét, lábszárát és lábát képezte, míg felsőteste átnyult a Pegazus-négyszögbe. Ha a Pegazus-négyszög mellett az említett csillagláncot is tekintjük, geometriailag egy hatalmas szekérfélét kapunk, amelyet azonban nem szabad összekeverni a [[Sarkcsillag]] közelében található valódi [[Göncölszekér|Göncölszekérrel]]rel.