„Epe” változatai közötti eltérés

31 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ml:പിത്തരസം; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: et:Sapp)
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ml:പിത്തരസം; kozmetikai változtatások)
Az '''epe''' egy sárgás-zöldes, enyhén [[Lúg|lúgos]] (alkalikus) ([[pH]]~8,0) folyadék, melyet a [[Máj|májsejtek]] ''(hepatociták)'' választanak ki a [[máj]]ban.
 
== Tárolás, ürülés, összetétel ==
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az [[epehólyag]]ban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a [[patkóbél]]be bocsátja. Alkotói közül az [[ATC A05 – Epe- és májterápia|epesavak]] a [[zsírok]] emésztését segíti elő azok [[Emulzió|emulgeálásával]]. Színét a [[bilirubin]] és [[Hemoglobin|biliverdin]] festékanyagok ''(epefestékek)'' adják, amelyek a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] [[Hemoglobin|hemoglobinja]] [[hem]] részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]<sup>+</sup>, [[kálium|K]]<sup>+</sup>, [[klór|Cl]]<sup>−</sup>,{{chem|[[hidrogén{{!}}H]][[szén{{!}}C]][[oxigén{{!}}O]]|3|-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipidfoszfolipideket]]eket, [[enzim]]eket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az [[Epehólyag|epehólyagban]] a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a vér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság ''(icterus)'' jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.
 
== Szerepe a zsírok emésztésében ==
* Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
* Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)
{{emésztőtraktus}}
{{portál|orvostudomány|i||}}
 
[[Kategória:Emésztőrendszer]]
[[Kategória:Belső szervek]]
 
{{emésztőtraktus}}
{{portál|orvostudomány|i||}}
{{Link FA|dv}}
 
[[lt:Tulžis]]
[[lv:Žults]]
[[ml:പിത്തരസം]]
[[nl:Gal (stof)]]
[[nn:Galle]]
157 336

szerkesztés