„Matthew C. Perry” változatai közötti eltérés

| halál dátuma = [[1858]]. [[március 4.]] {{Életkor-holt|1794|04|10|1858|03|04}}

| nemzetisége = amerikai

| fegyvernem = haditengerészet

| szolgálati idő = 49 év

}}

 

 

Matthew C. Perry Christopher R. Perry és Sarah Perry negyedik gyermekeként született 1794-ben. Négy fiú és három lánytestvére volt.<ref name="g5"> Ohio History Central: {{cite web | url = http://www.ohiohistorycentral.org/entry.php?rec=301| title = Oliver H. Perry | accessdate = 2012-04-13}}</ref><ref name="Z6"> Military History: {{cite web | url = http://militaryhistory.about.com/od/naval/p/War-Of-1812-Commodore-Oliver-Hazard-Perry.htm| title = War of 1812: Commodore Oliver Hazard Perry | accessdate = 2012-04-13}}</ref> Apja az amerikai haditengerészet kapitánya volt, bátyja, [[Oliver Hazard Perry]] pedig Becsület-érdemérmet kapott [[1813]]-ban, miután az [[Erie-tavi csata|Erie-tavi csatában]] legyőzte az angol flottát. Perry [[1814]]-ben feleségül vette Jan Sliddellt, akitől tíz gyermeke született.<ref name="s7"> US Navy Museum: {{cite web | url = http://www.history.navy.mil/bios/perry_mc.htm| title = Commander Matthew Clabraith Perry | accessdate = 2012-04-13}}</ref>

 

Matthew C. Perry [[1809]]-ben, 15 évesen kezdte haditengerészeti pályafutását a bátyja által irányított Revenge nevű hadihajón, majd [[1813]]-ban korvetthadnagynak nevezték ki. Több utat tett [[Afrika]] partjainál, valamint a [[Földközi-tenger]]en, majd a Shark nevű [[szkúner]]t irányította a [[Karib-tenger]]en.<ref name="s7"/>

 

[[1837]]-ben felügyelte az első amerikai hadigőzös, a Fulton építését, majd ennek kapitánya lett [[1840]]-ig. [[1842]]-ben flottaparancsnoknak nevezték ki.<ref name="A1"> US Navy Museum: {{cite web | url = http://www.history.navy.mil/branches/teach/pearl/kanagawa/friends4.htm | title = Fact Sheet: Commodore Matthew C. Perry | accessdate = 2012-04-15}}</ref> [[1843]]-[[1844]]-ben egy hajórajt irányított [[Afrika]] partjainál, amelynek célja a rabszolga-kereskedelem visszaszorítása volt. Haditengerészeti erőket vezényelt az [[1846]]-[[1848]]-os [[mexikói-amerikai háború]]ban. A harcok során hét hadjáratot is vezetett Tobasco és Laguna városa ellen. Közreműködött [[Vera Cruz]] ostromában is.<ref name="s7"/>

[[1852]] márciusában [[Millard Fillmore]] amerikai elnök azzal bízta meg Perryt, hogy menjen a kelet-indiai hajórajjal Japánba, és bírja rá az ázsiai ország kormányát a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A [[19. század]] közepén Japán még erőteljesen őrizte elszigeteltségét: sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcsolatot nem tartott külföldiekkel. Az ország újra és újra visszautasította a nyugati hatalmak kísérletét a kapcsolatok formális felvételére.<ref name="C1"> The Navy Department Library: {{cite web | url = http://www.history.navy.mil/library/special/perry_openjapan1.htm | title = Commodore Matthew C. Perry and the Opening of Japan | accessdate = 2012-04-15}}</ref>

[[File:Matthewperry.jpg|thumb|balra|200px|Perry korabeli japán ábrázolása]]

Perry arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos japán elzárkózást csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt katonai erővel kényszerítik ki.<ref name="br"/> Perry négy hajója, két gőzös és két [[szlup]], [[1853]]. [[július 8]]-án váratlanul érkezett Uraga megerősített kikötője elé. A japánok távozásra szólították fel, de ezt visszautasította. Közölte: ha a szigetország vezetése nem delegál megfelelő embert, aki átveszi az amerikai kormány által küldött dokumentumokat, akkor erővel fogja kézbesíteni azokat.

 

[[Július 14]]-én a két gőzhajó, a Susquehanna és a Mississippi a part közelébe manőverezett, és partra tett 400 tengerészt és tengerészgyalogost. Ezután Perry és közvetlen munkatársai is partra szálltak. Perry hivatalosan is átadta Izu és Ivami tartomány kormányzójának az elnök levelét, amelyben Fillmore diplomáciai és kereskedelmi szerződés megkötésére szólította fel a szigetországot. Miután Japán nem mutatott hajlandóságot a szerződés aláírására, Perry három nap múlva visszavonult. Azt üzente, hogy nemsokára visszatér a válaszért.<ref name="A1"/><ref name="s7"/>

 

 

Az egyezmény értelmében a japánoknak jobb bánásmódot kellett biztosítaniuk a náluk partot érő hajótörötteknek, engedélyezniük kellett, hogy az amerikai hajók üzemanyagot és ellátmányt vegyenek fel két kisebb kikötőben. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok konzult küldhetett Japánba, és az egyezmény lehetővé tette, hogy az amerikaiak kereskedelmi privilégiumokhoz jussanak.<ref name="br"/>

 

 

 

{{jegyzetek}}

[[Kategória:1794-ben született személyek]]

[[Kategória:1858-ban elhunyt személyek]]

[[Kategória:Amerikai haditengerészek]]

 

[[en:Matthew C. Perry]]