„Munkás-paraszt Vörös Hadsereg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egyért3 is kell ide be
→‎Története: zavaros, anakronizmusokkal teli a szöveg
36. sor:
A hadsereg felállítását [[1917]]. [[november 7.|november 7-én]] határozta el a Szovjetek 2. Összoroszországi Kongresszusa. A [[Népbiztosok Tanácsa]] a következő év elejétől kezdett dolgozni egy új szocialista hadsereg megteremtéséről szóló tervezeten és a Vörös Hadsereg alapító határozatát 1918. [[január 28.|január 28-án]] hagyta jóvá. Ekkor született a Vörös Hadsereg elnevezés is (a szövegben alkalmazott rövidítése: VH). A kialakult súlyos hadi helyzetre tekintettel 1918. [[február 22.]]-én [[Vlagyimir Iljics Lenin]] kiáltványban fordult „Oroszország proletárjaihoz”, amellyel fegyverbe szólította őket az oroszországi új rend védelmére. A kiáltvány nyomán létrejött mozgósítás napját, [[február 23.]]-át tekintették ezután a Vörös Hadsereg születésnapjának.
 
Az új hadsereg vezetésére létrehozták a Vörös Hadsereg Vezérkarát, de a politikai vezetéstirányítás a [[Szovjetunió]] Kommunistabolsevik Pártjánakpárt Központivezető Bizottságatestületeinek láttakezében elvolt. A második világháború végéig a Vörös Hadsereg három haderőnemből állt: a szovjet szárazföldi haderőből, a szovjet légierőből és a szovjet haditengerészeti flottából.
 
A [[második világháború]] elejéig a Vörös Hadseregben társparancsnoki rendszert alkalmaztak, minden alakulatnak és katonai szervnek a katonai parancsnok mellett volt egy egyenrangú politikai parancsnoka – komisszárja – is. A második világháború kezdeti német sikerei hatására [[1942]]. [[október 9.|október 9-én]] bevezették az egyszemélyi parancsnoki rendszert, a komisszárok a parancsnok politikai helyettesévé váltak.