„Heves vármegye története” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: % körüli rendezés
Varanusz (vitalap | szerkesztései)
16. sor:
 
 
Területe 3878,35 km2. H.földje É-i részében hegyes, D-i részében egészen sik. Főhegysége a Mátra, mely a zagyvaZagyva mentén emelkedő Pásztói hegységgel kezdődve, eleintén D-ről É-ra huzódik, majd a Muzslai-tetővel (803 m.) hirtelen irányt változtat s erősen kanyargó gerincével a Tarna völgyéig, egészben véve NyK-i csapást követ, főcsúcsával jelentékeny magasságot érve el (Kékes 1010 m., Nagy-Gallya 963 m.). Ezen nagy kiterjedésü hegységektől (főleg bükkösök) borított hegység D-felé hirtelen ereszkedik alá, É-felé azonban azon csekély magasságu (3-500 m.) dombvidékeken megy át, mely az Ajnácskői- és Bükk-hegység közt elterülve, a Tarna és Eger völgyei közti térséget foglalja el. Az Eger völgyén tul emelkedő Bükk-hegység (l. o.) hirtelen tetemes magasságra emelkedik s bár zöme Borsod vármegye területére esik, H.-ben is 932 m.-nyire (Tarkő) magasságot ér el. Geologiailag a Mátra trachit, a Bükk ellenben kristályos pala-, juramész-, kréta- és karbonképlet, melyekre D-felé harmadkori képződmények települnek, odább D-felé helyet adva a sikságnak, többnyire lösz-képezte alluviális lerakódásainak. Maga a sikság É-ról DK-felé ereszkedő lejtőt képez, melynek legmélyebb része a Tisza melléke (87-90 m.), mig az attól Ny-ra terülő rész tengerfölötti magassága 100-110 m., Mátra aljában ennél több is (a hegység elé tolt dombvidék 170-200 m.). Ezen orografiai konfiguráció a vizrendszer kialakulását akként irányította, hogy H. összes folyóvizei, még azok is, melyek a hegységek É-i oldalán erednek, D-felé, a Tisza felé veszik utjokat. Maga a Tisza csak a vármegye D-i részén kanyarog át, holt ágaival s részben posványos mellékeivel jelentékeny térséget lepve el, s igy a vármegye legjelentékenyebb vizgyüjtője tulajdonképen a Gömör vármegyében eredő Tarna, mely a Mátra és Bükk közti dombvidéken ÉÉNy-DDK-i irányban végigfolyva, Kálnál a sikságra lép s DNy-i irányt véve fel, Tarna-Örsön alul Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe lép át; beléömlenek a Mátra összes folyóvizei, u. m. jobbról a Tarnóca, Bene-patak, Gyöngyös és Ágó ér, balról a Kigyós patak. A vármegye K-i részét az Eger öntözi, mellyel a Laskó patak majdnem egyenközü folyásu. Ezek torkolatától D-re számos tócsa és kiterjedt posványok lepik el a mély fekvésü sikot, mely a Tisza árterébe esik. A vármegye Ny-i határát végül a Zagyva jelöli, melynek a Mátra felől csak kisebb mellékvizei vannak. Az említett tócsákon kivül nevezetesebb állóvize H. vármegyének nincsen, jelentékenyek azonban ásványos forrásai, u. m. a parádi vas-timsós forrás, vasas savanyuviz és égvényes kénes savanyuviz (Csevice), a gyöngyösi vasgálicos timsós viz és az egri langyos hévvizek.
 
==Lakói==