„Aglabida művészet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Berber –> Berberek)
Az '''aglabida művészethez''' tartozik a 9.-10. században részben a mai [[Tunézia]] és [[Egyiptom]] egy részén uralkodó [[berberek|berber]] Aglabida dinasztia uralma alatt Észak Afrikában, ezen belül főként [[Tunézia]] és [[Egyiptom]] területén készült műalkotások együttese.
 
==Az Aglabidák története==
 
[[647]]-ben az arabok lassan előrevonultak Ifríkíjába, a [[Római Birodalom]] egykori [[Africa]] tartományába. A tartomány kezdetben az [[Omajjádok]] irányítása alatt ált [[749]]-ig, majd őket követték az [[Abbászidák]]. A VIII. századra egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a [[Berberek|berber]] törzsek a [[Bagdad]]ból jött kormányzókra, így felkelések robbantak ki Ifríkíja területén. [[Hárún ar-Rasíd]] ([[786]]-[[809]]) ekkor egyik hadvezérét azzal bízta meg, a horászáni [[Ibráhim ibn al-Aglab]]ot, hogy verje le a lázadókat és állítsa helyre a rendet. Cserébe [[al-Rasid]] ráhagyta Ifríkíja emirátusát. Ibráhim és utódai, az [[Aglabidák]] széles körű autonómiával rendelkeztek, de adót kellett fizetniük az [[abbászidák]]nak.
 
Az egész térséget folyamatos belső feszültségek jellemezték ([[arab]] seregek által szított lázadások). Az [[emír]]eknek különösen a fővárosban, [[Kairuán]]ban, a [[Magreb]] akkori legfontosabb kulturális és szellemi központjában kellett szembenézniük az őket nyilvánosan bírálókkal.
[[Zijádat Alláh]] ([[817]]-[[838]]) arra készült, hogy elfoglalja [[Szicília]]t, ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. [[Szicília]] híres volt gazdagságáról, [[827]]-ben szálltak partra az aglabida csapatok Mazarában, majd [[832]]-ben [[Palermo]]t, [[842]]-ben pedig [[Messiná]]t is elfoglalták. Miután [[Szardínia]]t és [[Málta]]t is meghódították, a [[Földközi-tenger]] egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték [[Itália]] szárazföldi területeit is [[muszlim]] uralom alá vonni. A [[velence]]i flottát [[840]]-ben [[Tarantó]]nál elpusztították, majd Rómában a [[Szent Péter-bazilika]]t kifosztották.
 
Ifríkíja határai, az egyiptomi [[Túlúnidák]] [[880]]-as betörését leszámítva, egyszer sem voltak kitéve komolyabb veszélynek. Az [[Aglabidák]] alatt Ifríkíja vallás, gazdaság és kultúra terén is gyarapodott.
[[Zijádat Alláh]] ([[817]]-[[838]]) arra készült, hogy elfoglalja [[Szicília]]t, ez ugyanis a vallási vezetők megelégedésére szolgált volna. [[Szicília]] híres volt gazdagságáról, [[827]]-ben szálltak partra az aglabida csapatok Mazarában, majd [[832]]-ben [[Palermo]]t, [[842]]-ben pedig [[Messiná]]t is elfoglalták. Miután [[Szardínia]]t és [[Málta]]t is meghódították, a [[Földközi-tenger]] egész nyugati medencéjét ellenőrzésük alá vonták. Ezután megkísérelték [[Itália]] szárazföldi területeit is [[muszlim]] uralom alá vonni. A [[velence]]i flottát [[840]]-ben [[Tarantó]]nál elpusztították, majd Rómában a [[Szent Péter-bazilika]]t kifosztották.
 
Ifríkíja határai, az egyiptomi [[Túlúnidák]] [[880]]-as betörését leszámítva, egyszer sem voltak kitéve komolyabb veszélynek. Az [[Aglabidák]] alatt Ifríkíja vallás, gazdaság és kultúra terén is gyarapodott.
 
==Az Aglabidák építészete==
====A muszlim nyugat fővárosa: Kairuán====
 
Az arab hódítások idején Kairuán csupán az észak-afrikai támadások kiindulópontjaként szolgáló egyszerű katonai tábor volt. Szidi Ukbar ibn Náfi, a bagdadi omajjád kalifa hadvezére 670-ben itt rendezte be székhelyét.
A kairuáni nagymecset az összes későbbi aglabida mecset előképének tekinthető. A tuniszi nagymecsetben is a kibla fallal párhuzamos hajót dupla oszlopsor szegélyezi, kihangsúlyozva ezzel a kairuáni mecsetet imitáló T alaprajzot. Az oszlopokat itt is ókori épületekből hozták.
 
====Vízművek – aglabida víztározók====
 
Rakkada óriási víztározója jelképezi a muszlim vízművek építésénél használt fejlett technikát. A IX. századból fennmaradt számos kör alakú medence, víztározó nem csupán víztározó ciszternaként használták, hanem az uralkodók szórakoztatását is szolgálta, akik harci játékokat és vitorlás mulatságokat rendeztek bennük.
 
====Ima és harc – a muszlim ribát szerkezete és funkciója====
 
Az erődítményeket ribátoknak nevezték, és a Földközi-tenger nyugati szigetei ellen indított hadjáratok kiindulópontjaként szolgált. A ribáthoz két fogalom kapcsolódott szorosan: a vallási elmélyülés és a szent háború (dzsihád fi szabil Alláh).
 
A ribát intézménye egy speciális építészeti stílust és egy bizonyos életmódot is megjelenített, amely hasonlóságot mutat az anatóliai és közép-ázsiai karavánszerájokkal.
A monasztiri ribát eredetileg négyzetes alaprajzú, bástyákkal megerősített falakról tanúskodik. Maga a ribát adta a város nevét is, amely a ’kolostor’ jelentésű görög monaszterion szóból ered.
 
A monasztiri ribát eredetileg négyzetes alaprajzú, bástyákkal megerősített falakról tanúskodik. Maga a ribát adta a város nevét is, amely a ’kolostor’ jelentésű görög monaszterion szóból ered.
 
==Források==
* Iszlám: Művészet és építészet,. Vince Kiadó, 2005, ISBN 963-9552-61-5
* Az iszlám világ atlasza,. Francis Robinson, 1996 ISBN 9789635483648