„Gleccser” változatai közötti eltérés

Az [[Alpok]]ban mind a két típus létezik. A gleccserek száma az Alpokban körülbelül 2000, ezek közül elsőrendű gleccser mintegy 200. A nagyobb alpesi gleccserek mind hosszabbak egy [[mérföld]]nél. Az Alpokban (különösen a Közép-Alpokban) a gleccserek főtömegei a [[Mont Blanc]], a [[Monte Rosa]], a [[Finsteraarhorn]] és az [[Ötzthal]] hegycsoportjai körül alakulnak ki. A gleccserek szélessége változó, a völgyek szélességéhez, szűküléséhez idomul. Számos gleccser az Alpokban több mint 1 km széles. Az a terület, amely hóval, firnnel táplálja a gleccsert sokszor hatalmas. A nagyobb gleccsereké több mint 5 km², de vannak olyanok, amelyeknek gyüjtőterülete 40 km². Az Alpokban vagy 350 km² terület van gleccserektől borítva, vagyis eljegesedve. A gleccserek vastagsága becslések szerint mintegy 400-500 méter, mások az átlagos vastagságot 250 méterre becsülik. Európában az Alpokon kívül még a Pireneusokban meg Norvégiában vannak gleccserek. A Pireneusok gleccserei az Alpokéhoz képest lényegesen kisebbek, a legnagyobbak a [[Garonne]] völgye és a Val d'Ossoue között vannak. A skandináv gleccserek sem közelítik meg az Alpokét, a legnagyobb a Lodal-gleccser. [[Izland]]on, a [[Spitzbergák]]on és [[Észak-Amerika]] sarkvidéki szigetein szintén vannak nagyobb kiterjedésű jégmezők és gleccserek is. [[Grönland]] területének 90%-át egyetlen hatalmas jégtakaró borítja, amelyről több nagyobb völgyi gleccser indul a tenger felé. A legnagyobb közöttük a Humboldt-gleccser, mely ott, ahol a tengert eléri, 100 km széles és több mint 200 méter vastag.

 

 

== A gleccser mozgása ==