„Alexander Sutherland Neill” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
lektoráltam, WP formáztam
1. sor:
{{korrektúra}}
{{Életrajz infobox
|név='''Alexander Sutherland Neill'''
|kép=Neill birthday.jpg
| képaláírás = Neill, születésnapján
| születés dátuma = [[1883]]. [[október 17.]]
| születés helye = Forfar, [[Skócia]]
| halál dátuma = [[1973]]. [[szeptember 23.]]. (89 évesen)
| halál helye = Aldeburgh
|foglalkozás= Pedagóguspedagógus, író
|known_for= A [[Summerhill]] iskola alapítója, a gyermekek szabadságjogainak szószólója, reformpedagógus
}}
'''Alexander Sutherland Neill''', rövídítve A. S. Neill ([[Forfax]], [[1883]]. [[október 17.]]. – [[Aldeburgh]], [[1973]]. [[szeptember 23.]].) [[skótok|skót]] pedagógus, a [[Summerhill]] iskola alapítója.
 
== ÉleteÉletútja ==
Neill pedagógus családban született, apja egy [[skócia]]i vidéki iskola igazgatója volt. Nem volt jó tanuló, családja tehetségtelennek könyvelte el. Miután több munkahelyen sem vált be, végül segédtanító lett, és mint ilyen, a kor szokásának megfelelően verte is a gyerekeket. Azokban az iskolákban, ahol tanítóskodott, találkozott olyan tanárokkal, akik felkeltették érdeklődését a világ iránt, és ennek nyomán 1908-ban, 25 éves korában beiratkozott az [[Edinburgh-i Egyetem]]re. Az egyetemet 1912-be végezte el angol irodalom szakon. Kedvencei nem azok az írók voltak, akikről kötelezően tanult az egyetemen, hanem [[George Bernard Shaw|Bernard Shaw]], [[H. G. Wells]] és [[Henrik Ibsen]].
 
Neill pedagógus családban született, apja egy [[skócia]]i vidéki iskola igazgatója volt. Nem volt jó tanuló, családja tehetségtelennek könyvelte el. Miután több munkahelyen sem vált be, végül segédtanító lett, és mint ilyen, a kor szokásának megfelelően verte is a gyerekeket. Azokban az iskolákban, ahol tanítóskodott, találkozott olyan tanárokkal, akik felkeltették érdeklődését a világ iránt, és ennek nyomán 1908-ban, 25 éves korában beiratkozott az [[Edinburgh-i Egyetem]]re. Az egyetemet 1912-be végezte el [[angol irodalom]] szakon. Kedvencei nem azok az írók voltak, akikről kötelezően tanult az egyetemen, hanem [[George Bernard Shaw|Bernard Shaw]], [[H. G. Wells]] és [[Henrik Ibsen]].
Az egyetem elvégzése után újságíró szeretett volna lenni, de ebben az [[I. világháború]] kitörése megakadályozta. 1914-ben lett egy kis vidéki iskola megbízott helyettes igazgatója. Itt írja [[1915]]-ben az A Dominie's Log (Egy iskolamester naplója), majd katonai kiképzése alatt a Dominie dismissed (Egy kirúgott iskolamester) című könyveit, melyekben már azokat az elképzeléseit fogalmazza meg, milyennek kell lennie egy szabad iskolának, ahol a legfontosabb dolog a kreativitás, valamint a tanárok és gyerekek kézzelfogható egyenlősége.
 
Az egyetem elvégzése után újságíró szeretett volna lenni, de ebben az [[Első világháború|I. világháború]] kitörése megakadályozta. 1914-ben lett egy kis vidéki iskola megbízott helyettes igazgatója. Itt írja [[1915]]-ben az ''A Dominie's Log'' (Egy iskolamester naplója), majd katonai kiképzése alatt a ''Dominie dismissed'' (Egy kirúgott iskolamester) című könyveit, melyekben már azokat az elképzeléseit fogalmazza meg, milyennek kell lennie egy szabad iskolának, ahol a legfontosabb dolog a kreativitás, valamint a tanárok és gyerekek kézzelfogható egyenlősége.
 
Ekkor már sajátos elképzelései vannak az iskolával kapcsolatban. Nem hisz a verésben, nem hisz a felülről irányított fegyelemben, és arra törekszik, hogy a gyerekek minél inkább érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal foglalkozhassanak. Le akarja rombolni azt a falat, amit a tanárok a gyerekekkel szemben felépítettek.
 
1917-ben találkozik először az amerikai születésű oktatásügyi reformerrel [[Homer Lane]]-nel, aki ekkor az angliai[[anglia]]i Dorset megyében működteti gyermek és fiatal bűnözőket nevelő gyermekköztársaságát, és akitől Neill saját nézetei megerősítését kapja, az iskolai önkormányzat ötletét átveszi.
 
1918-ban a londoni[[london]]i Kings Alfred iskolában tanít, amely a korszak legprogresszívebbegyik igen progresszív iskolája. Egy szabad iskola létrehozását tervezi. Itt ismerkedik meg első feleségével, aki osztja lelkesedését, s akivel 1921-ben [[Summerhill]]-t létrehozzák.
 
Az iskola, elsősorban anyagi okok miatt, a drezdai[[drezda]]i Hellebrauban indul, majd az ausztirai[[ausztria]]i Sonntagsbergbe, innen az angliai Lyme Regisben található Summerhill hegyen álló házban működik, és ezt a nevet tartja meg akkor is, amikor a síkvidéki Suffolkban levő Leiston városkába költözik, mely mind a mai napig otthona a Neill által létrehozott [[demokratikus iskola|demokratikus iskolá]]nak.
1918-ban a londoni Kings Alfred iskolában tanít, amely a korszak legprogresszívebb iskolája. Egy szabad iskola létrehozását tervezi. Itt ismerkedik meg első feleségével, aki osztja lelkesedését, s akivel 1921-ben[[Summerhill]]-t létrehozzák.
Az iskola, elsősorban anyagi okok miatt, a drezdai Hellebrauban indul, majd az ausztirai Sonntagsbergbe, innen az angliai Lyme Regisben található Summerhill hegyen álló házban működik, és ezt a nevet tartja meg akkor is, amikor a síkvidéki Suffolkban levő Leiston városkába költözik, mely mind a mai napig otthona a Neill által létrehozott [[demokratikus iskola|demokratikus iskolá]]nak.
 
Az iskola több dologban eltér a tradicionális iskoláktól:
 
*1. Az iskolában széleskörű hatáskörrel közös tanár-diák [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzat]] működik, ahol minden tanárnak és diáknak egy szavazata van. A hetente ülésező gyűlés elé nem kerülnek azok a dolgok, amikben az iskolaigazgató dönt: pl. tanárok felvétele és elbocsátása. Az iskolai élet legtöbb kérdése azonban a gyűléseken dől el. Az itt elfogadott törvények mindenkire érvényesek, a tanárokra is. A tanároknak nincs joguk saját elgondolásuk szerint szabályokat kitalálni. Ha megszegik a közösen hozott törvényeket, akkor ez – ugyanúgy, mint a gyerekek esetében – a közösség elé kerül.
*2. Az iskolai órák látogatása nem kötelező. Az iskolában a játék ugyanolyan értékesnek elismert tevékenység mint a tanulás. Minden gyerek, még a legkisebb is – a tanárok segítségével – maga állítja össze, hogy mit szeretne tanulni. Az órák megtartása a tanárok kötelessége.
 
[[Summerhill]] az [[1960-as évek]]ben lett világhírű, mint a szabad nevelés gyakorlati példája. Summerhill nyomán számos iskola alakult, elsősorban az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Neill tanított [[Dél-Afrika|Dél-Afrikában]], [[Skandinávia|Skandináviában]], az Amerikai Egyesült Államokban, és elnyerte az exeteri, az essexi, és a new-castle-i egyetemek díszdoktori címét.
2. Az iskolai órák látogatása nem kötelező. Az iskolában a játék ugyanolyan értékesnek elismert tevékenység mint a tanulás. Minden gyerek, még a legkisebb is – a tanárok segítségével – maga állítja össze, hogy mit szeretne tanulni. Az órák megtartása a tanárok kötelessége.
 
[[Summerhill]] az [[1960-as évek]]ben lett világhírű, mint a szabad nevelés gyakorlati példája. Summerhill nyomán számos iskola alakult, elsősorban az [[USA]]-ban. Neill tanított Dél-Afrikában, Skandináviában, az Egyesült Államokban, és elnyerte az exeteri, az essexi, és a new-castle-i egyetemek díszdoktori címét. Ma a [[20. század]] egyik legfontosabb iskolakritikusának tartják, mert elveit a gyakorlatban is bizonyította. Az iskolát ma lánya, [[Zoe Readhead]] vezeti. Az iskolát az angol kormány 2000-ban megpróbálta bezáratni azzal, hogy kényszeríteni akarta az iskolát, hogy tegye kötelezővé a tanórák látogatását. Az iskola pert indított és megnyerte azt. Az ítélet kimondta, hogy az iskolának joga van önálló filozófiával rendelkezni, és hogy az iskolában a tanulás nem csupán az órákon történik.
 
Az iskolát 2007-ben újra ellenőrizte az angol iskolafelügyelet (OFSTED), és pozitívan nyilatkozott az iskolárólróla.
 
Summerhill befolyása változatlanul nagy. Ma a világon több mint 100 olyan iskola működik, amely Summerhillt fontos ősének tekinti, és a szabad iskolák mozgalma újra erősödőben van.
50 ⟶ 52 sor:
*''That Dreadful School'' (1937)
*''The Problem Teacher'' (1939)
* [http://thelastmanalive.tripod.com/ The Last Man Alive 1939](angolul) {{en}}
*''Hearts Not Heads in the School'' (1945)
*''The Problem Family'' (1949)
63 ⟶ 65 sor:
 
== Lásd még ==
 
*[[Demokratikus iskola]]
*[[George Dennison]]
73 ⟶ 76 sor:
*''Pedagógiai lexikon.'' 2. kötet (Keraban Könyvkiadó, 1997) Neillről lásd 543-544. o. ISBN 963814646X
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.summerhillschool.co.uk/ Az A.S. Neill alapította Summerhill iskola honlapja]
* [http://www.foti-peter.hu/sumhilkel.html Summerhill keletkezése ] A.S. Neill írásai alapján (magyarul)
* [http://www.foti-peter.hu/neill-egy-iskolamester1.html A Dominie's Log - Egy iskolamester naplója 1.fejezet ](magyarul)
* [http://www.tani-tani.info/latogatas_summerhillben Látogatás Summerhillben] Fóti Péter cikke a Taní-tani honlapján
84 ⟶ 87 sor:
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Skótok]]
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
 
[[Kategória:1973-ban elhunyt személyek]]
[[en:A. S. Neill]]
[[ca:Alexander Neill]]