„A nyomorultak (regény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Francia –> francia nyelv |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Háború és béke –> Háború és béke (regény) |
||
89. sor:
''A nyomorultak'' nem követi az Hugo koráig uralkodó [[Klasszicizmus|klasszicista]] szabályokat. A hősök egy-egy emberi tulajdonság megtestesítői, kissé talán eltúlzottak, valamilyen értelemben ideálisak. A cselekményben feltárul az író társadalomszemlélete, humanizmusa és a jóléti különbségekkel szemben megfogalmazott állásfoglalása.
A regény igen hosszú, terjedelme nagyjából megegyezik a [[Háború és béke (regény)|Háború és béké]]-ével. Az Európa Kiadó 1967-es kétkötetes magyar kiadása 1482 oldal. Az első francia kiadás ''részenként'' jelent meg. A részek: ''Fantine'', ''Cosette'', ''Marius'', ''A Plumet utcai idill és a Saint-Denis utcai hősköltemény'' és ''Jean Valjean''. Minden rész külön címmel ellátott (az 5 részben összesen 48 db) ''könyvre'' tagolódik és minden könyv számmal és címmel ellátott, többnyire néhány oldalas fejezetből áll. Ilyen fejezetekből összesen 347 darab van. A történet folyamát többször is megszakítják olyan kitérők, melyek nem tartoznak szorosan a cselekményhez, így akár önálló esszék is lehetnének, Ezek a kitérők többek közt az argóról (az alvilági nyelvről), a [[Waterlooi csata|waterlooi csatáról]], a börtönök embertelenségéről, Párizs forradalmi napjairól és építészetéről, a kolostorok történelmi fejlődést gátló negatív voltáról, vagy a jogos forradalom általános ismérveiről szólnak.
== Források ==
| |||