„Frédéric Joliot-Curie” változatai közötti eltérés

}}

 

 

A [[második világháború]] alatt [[Franciaország]]ban végzett kutatásai alkalmával meglátta, hogy bizonyos körülmények között egy [[urán]]tömegben lehetséges [[láncreakció]]t létrehozni. Ugyanakkor a [[nehézvíz]], a [[deutérium]]oxid lehetőségeit is felértékelte. A mesterséges [[atommag]]hasadás robbantásra való használatát a második világháború alatt szabadalmaztatva a folyamat leírása nélkül is, akaratlanul is segítségére volt a német atomkutatásnak. Belátva ezt, párizsi kutatóintézetében tárolt kísérleti anyagok jó részét, kutatási jegyzeteivel és a szabadalom leírásával együtt sikerült két jeles kutatójával Angliába küldenie laboratóriumának megszállása előtt, de a megszállást nem tudta megakadályozni és bele kellett egyeznie, hogy kutatását német vezetés alatt folytassa. Ezalatt azonban titokban az úgynevezett ''résistance interne'', vagyis francia „belső ellenállás” céljait is támogatta. A háború után aktív harcosa lett az atomenergia békés alkalmazásárt küzdő mozgalomnak.