„Vistai András János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
40. sor:
Műfordítói pályafutása is jelentős. Számos román alkotó – köztük [[Nicolae Cocea]], [[Mihail Sadoveanu]], [[Marin Preda]], [[Liviu Rebreanu]] és [[Zaharia Stancu]] – több [[elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]]ét és [[regény]]ét fordította magyar nyelvre, továbbá [[Nicolae Bălcescu]] ''A románok [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] vajda idejében'' című írása is az ő fordításában jelent meg magyarul először 1963-ban, majd második kiadásban 1974-ben. [[Mihai Gafiţa]] román íróval közös szerkesztésében jelent meg ''A román irodalom kis tükre'' című antológia II-IV. kötete, amely szemelvényanyagával és életrajzaival a legteljesebb ilyen jellegű magyar kiadványnak is tekinthető. 1984-ben műfordítói munkásságának elismeréseképpen kitüntették a [[Romániai Írószövetség]] fordítói díjával. H. Szabó Gyula méltatása szerint „aki ma kezébe veszi [Vistai András János] [[Vasile Voiculescu|Voiculescu]]- vagy [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]]-tolmácsolásait, az fordításirodalmunk legjobb lapjait forgatja”.
A felsoroltakon kívül több irodalmi antológia és román műfordítás-gyűjtemény összeállításában működött közre, melyek a magyarországi [[Európa Könyvkiadó]]nál jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak: [[Jékely Zoltán]]nal közösen ''A pásztorleány'' cím alatt [[George Coşbuc]] válogatott versei (Budapest, 1958); [[Nicolae Cocea]] írásainak ''A hosszú élet bora'' címet viselő gyűjteménye (Budapest, 1962); [[Domokos János]]sal közösen román népdalok és népballadák ''Kihajtott a bükk levele''<ref group="m">Az ''Új magyar irodalmi lexikon'', a ''Romániai magyar irodalmi lexikon'', illetve a ''Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig?'' című lexikonok tévesen ''Kizöldült a bükk levele'' címmel jelölik a művet.</ref>
címmel (Budapest, 1962); valamint a ''Romániai elbeszélők'' című kötet [[Belia György|Belia Györggyel]] közösen (Budapest, 1965). Az ő fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg [[Zaharia Stancu]] ''Bolond erdő'' című regénye (Budapest, 1968). Műfordításait közli a ''Körutazás'' címmel megjelent 1977-es antológia. {{
Helytörténeti munkássága részeként egész életében – egészen élete végéig – kiemelkedő helytörténeti adatgyűjtői tevékenységet végzett a [[Kalotaszeg]]gel és szűkebb szülőhelyével kapcsolatosan, ennek a kutatómunkának a felhasználásával született meg a ''Tekintő – erdélyi helynévkönyv'' címet viselő átfogó munkája, mely az erdélyi települések helynév- és tájnyelvtörténeti adattára. 1993-ban nevét a ''Vistai'' előnévvel egészítette ki, ezzel is utalva szülőfalujára. 2006. február 25-én érte a halál egy [[bukarest]]i tömbház harmadik emeleti lakásában. Végakaratának eleget téve szülőfalujában, [[Magyarvista|Magyarvistán]] helyezték örök nyugalomra.
== Fontosabb munkái ==
=== Műfordításai ===
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
== Források ==
* {{RMIL|1||a.htm#AndrásJános}}
* {{cite journal|last=[[H. Szabó Gyula]] – [[Szabó Zsolt (irodalomtörténész)|Szabó Zsolt]]|title=András János (1926–2006)|journal=[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]|location=[[Kolozsvár]]|volume=LIX|issue=2006. március|pages=3|issn=1221-8693|url=http://www.muvelodes.ro/pdfs/2006-03.pdf|accessdate=2012-06-03}}
* {{CitLib|szerző= |szerző2= |szerző3= |cím=Kortárs magyar írók 1945-1997 |alcím=Bibliográfia és fotótár |közreműködők=Szerk. [[F. Almási Éva]] |kiadás= |hely=[[Budapest]] |hely2= |kiadó=Enciklopédia |kiadó2= |év=1998–2000 |sorozat= |sorozatszám= |isbn= |url=http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/a/i000222.htm |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím=András János, V. |oldal= |egyéb= }}
{{portál|Erdély|-|Irodalom|}}
| |||