„Vistai András János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
Szerkesztőként az 1950-es évek során először a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődési Útmutató]]'', később a ''[[Tanügyi Újság]]'', valamint a román nyelven megjelenő ''[[Îndrumătorul Cultural]]'' című folyóiratoknál munkálkodott. A ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' szerkesztője, majd 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ezt a folyóiratot a [[romániai magyarok|romániai magyarság]] tömegei cselekvő művelődésének egyik jelentékeny központi szervévé fejlesztette. Szabó Zsolt szerint „[a ''Művelődés''] legjobb korszaka az 1969-es kinevezése és 1974-es leváltása közötti szűk fél évtized”. Önművelődés címen folytatta tevékenységét az újságnál, ezzel a ''Művelődés'' a romániai magyar kisebbség egyik jelentős helytörténeti, néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti műhelyévé vált.
1991-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek folyamán [[Miskolczy Ambrus]]sal, a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Román Filológiai Tanszékének vezetőjével közreműködésben dolgozott, ennek eredményeképpen részt vett az ''Encyclopedia Transylvanica'' és az ''Europa Annales'' című könyvsorozatok szerkesztésében. Eközben műfordítást és szerkesztést oktatott. Továbbá ő adta a nevét, illetve az ő ötlete alapján születtek meg a ''[[Kincseskönyvtár]]'', a ''[[Téka (könyvsorozat)|Téka]]'', a ''[[Népismereti Dolgozatok]]'', valamint a ''[[Fehér Könyvek]]'' című könyvsorozatok. 1990-ben válogatott jegyzetei jelentek meg [[Jókai Mór]] ''Kelet királynéja'' című kötetéről, majd 1991–92-ben [[Mikszáth Kálmán]] ''Vidéki alakok'' című művéről. Nyugdíjazását követően több éven keresztül [[Györffy György]] akadémikus mellett dolgozott [[Budapest]]en
Műfordítói pályafutása is jelentős. Számos román alkotó – köztük [[Nicolae Cocea]], [[Mihail Sadoveanu]], [[Marin Preda]], [[Liviu Rebreanu]] és [[Zaharia Stancu]] – több [[elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]]ét és [[regény]]ét fordította magyar nyelvre, továbbá [[Nicolae Bălcescu]] ''A románok [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] vajda idejében'' című írása is az ő fordításában jelent meg magyarul először 1963-ban, majd második kiadásban 1974-ben. [[Mihai Gafiţa]] román íróval közös szerkesztésében jelent meg ''A román irodalom kis tükre'' című antológia II-IV. kötete, amely szemelvényanyagával és életrajzaival a legteljesebb ilyen jellegű magyar kiadványnak is tekinthető. 1984-ben műfordítói munkásságának elismeréseképpen kitüntették a [[Romániai Írószövetség]] fordítói díjával. H. Szabó Gyula méltatása szerint „aki ma kezébe veszi [Vistai András János] [[Vasile Voiculescu|Voiculescu]]- vagy [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]]-tolmácsolásait, az fordításirodalmunk legjobb lapjait forgatja”.
A felsoroltakon kívül több irodalmi antológia és román műfordítás-gyűjtemény összeállításában működött közre, melyek a magyarországi [[Európa Könyvkiadó]]nál jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak: [[Jékely Zoltán]]nal közösen ''A pásztorleány'' cím alatt [[George
címmel (Budapest, 1962); valamint a ''Romániai elbeszélők'' című kötet [[Belia György|Belia Györggyel]] közösen (Budapest, 1965). Az ő fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg [[Zaharia Stancu]] ''Bolond erdő'' című regénye (Budapest, 1968). Műfordításait közli a ''Körutazás'' címmel megjelent 1977-es antológia. Az 1990-es évek végén, fordítói pályájának alkonyán jelent meg tolmácsolásában [[Lucian Boia]] román történész ''Istorie și mit în conștiința românească'' című 1997-ben megjelent munkája. A magyarra fordított kötet 1999-ben jelent meg ''Történelem és mítosz a román köztudatban'' címmel.
65. sor:
* [[Nicolae Bălcescu]]: ''Válogatott munkái'' (Kelemen Bélával). Bukarest, 1956.
* [[Liviu Rebreanu]]: ''Parasztok'', utószó. Bukarest, 1956.
* [[George Coșbuc]]: ''A pásztorlány'' (szerkesztő, [[Jékely Zoltán]]nal; fordító, többekkel). Budapest, 1958. [= ''Költemények'', Bukarest, 1958].
* [[Alexandru Sahia]]: ''Az élő üzem'', elbeszélések ([[Ignácz Rózsa|Ignácz Rózsával]]). Bukarest, 1960.
* [[Marin Preda]]: ''Merészség'', regény. Bukarest, 1960.
* [[Nicolae Cocea]]: ''A hosszú élet bora'', regény. Budapest, 1962.
* [[Nicolae Bălcescu]]: ''A románok Vitéz Mihály vajda idejében'', jegyzetek. Bukarest, 1963.
{{oszlop-2}}
* [[Zaharia Stancu]]: ''Játék a halállal'', regény. Bukarest, 1964.
* [[Mihail Sadoveanu]]: ''Perzsa díván'', utószó. Bukarest, 1980.
* [[Ștefan Pascu]]: ''Mit jelent Erdély?''. Bukarest, 1984.
* [[Liviu Rebreanu]]: ''Tallérok''. Bukarest, 1985.
* [[Zaharia Stancu]]: ''Uruma''. Bukarest, 1990.
* [[Lucian Boia]]: ''Történelem és mítosz a román köztudatban''. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion, 1996. 366 o. ISBN 973-26-0578-2. 2. kiadás: Kolozsvár, 2005.
{{oszlop-vége}}
80 ⟶ 95 sor:
* {{cite web|url=http://www.fatornyosfalunk.com/html/vistai_andras_janos.html|title=Vistai András János|publisher=fatornyosfalunk.com|accessdate=2012-06-03}}
{{portál|Erdély|-|Irodalom|}}
{{DEFAULTSORT:Vistaiandras Janos}}
▲* [[Liviu Rebreanu]]: Tallérok (Bukarest, 1985)
▲* [[Vasile Voiculescu]]: Bölényfej, elbeszélés (Bukarest, 1988)
▲* [[Zaharia Stancu]]: Uruma (Bukarest, 1990)
▲* [[Victor Eftimiu]]: Bécsi szerelem, (Bukarest, 1991)
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar néprajzkutatók]]
|