„Vistai András János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
Szerkesztőként az 1950-es évek során először a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődési Útmutató]]'', később a ''[[Tanügyi Újság]]'', valamint a román nyelven megjelenő ''[[Îndrumătorul Cultural]]'' című folyóiratoknál munkálkodott. A ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' szerkesztője, majd 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ezt a folyóiratot a [[romániai magyarok|romániai magyarság]] tömegei cselekvő művelődésének egyik jelentékeny központi szervévé fejlesztette. Szabó Zsolt szerint „[a ''Művelődés''] legjobb korszaka az 1969-es kinevezése és 1974-es leváltása közötti szűk fél évtized”. Önművelődés címen folytatta tevékenységét az újságnál, ezzel a ''Művelődés'' a romániai magyar kisebbség egyik jelentős helytörténeti, néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti műhelyévé vált.
 
1991-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek folyamán [[Miskolczy Ambrus]]sal, a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Román Filológiai Tanszékének vezetőjével közreműködésben dolgozott, ennek eredményeképpen részt vett az ''Encyclopedia Transylvanica'' és az ''Europa Annales'' című könyvsorozatok szerkesztésében. Eközben műfordítást és szerkesztést oktatott. Továbbá ő adta a nevét, illetve az ő ötlete alapján születtek meg a ''[[Kincseskönyvtár]]'', a ''[[Téka (könyvsorozat)|Téka]]'', a ''[[Népismereti Dolgozatok]]'', valamint a ''[[Fehér Könyvek]]'' című könyvsorozatok. 1990-ben válogatott jegyzetei jelentek meg [[Jókai Mór]] ''Kelet királynéja'' című kötetéről, majd 1991–92-ben [[Mikszáth Kálmán]] ''Vidéki alakok'' című művéről. Nyugdíjazását követően több éven keresztül [[Györffy György]] akadémikus mellett dolgozott [[Budapest]]en az ''Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza'' soron levő kötetein.
 
Műfordítói pályafutása is jelentős. Számos román alkotó – köztük [[Nicolae Cocea]], [[Mihail Sadoveanu]], [[Marin Preda]], [[Liviu Rebreanu]] és [[Zaharia Stancu]] – több [[elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]]ét és [[regény]]ét fordította magyar nyelvre, továbbá [[Nicolae Bălcescu]] ''A románok [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] vajda idejében'' című írása is az ő fordításában jelent meg magyarul először 1963-ban, majd második kiadásban 1974-ben. [[Mihai Gafiţa]] román íróval közös szerkesztésében jelent meg ''A román irodalom kis tükre'' című antológia II-IV. kötete, amely szemelvényanyagával és életrajzaival a legteljesebb ilyen jellegű magyar kiadványnak is tekinthető. 1984-ben műfordítói munkásságának elismeréseképpen kitüntették a [[Romániai Írószövetség]] fordítói díjával. H. Szabó Gyula méltatása szerint „aki ma kezébe veszi [Vistai András János] [[Vasile Voiculescu|Voiculescu]]- vagy [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]]-tolmácsolásait, az fordításirodalmunk legjobb lapjait forgatja”.
 
A felsoroltakon kívül több irodalmi antológia és román műfordítás-gyűjtemény összeállításában működött közre, melyek a magyarországi [[Európa Könyvkiadó]]nál jelentek meg. Ezek közül a legfontosabbak: [[Jékely Zoltán]]nal közösen ''A pásztorleány'' cím alatt [[George CoşbucCoșbuc]] válogatott versei (Budapest, 1958); [[Nicolae Cocea]] írásainak ''A hosszú élet bora'' címet viselő gyűjteménye (Budapest, 1962); [[Domokos János]]sal közösen román népdalok és népballadák ''Kihajtott a bükk levele''<ref group="m" name="kizöldült">Az ''Új magyar irodalmi lexikon'', a ''Romániai magyar irodalmi lexikon'', illetve a ''Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig?'' című lexikonok tévesen ''Kizöldült a bükk levele'' címmel jelölik a művet.</ref>
címmel (Budapest, 1962); valamint a ''Romániai elbeszélők'' című kötet [[Belia György|Belia Györggyel]] közösen (Budapest, 1965). Az ő fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg [[Zaharia Stancu]] ''Bolond erdő'' című regénye (Budapest, 1968). Műfordításait közli a ''Körutazás'' címmel megjelent 1977-es antológia. Az 1990-es évek végén, fordítói pályájának alkonyán jelent meg tolmácsolásában [[Lucian Boia]] román történész ''Istorie și mit în conștiința românească'' című 1997-ben megjelent munkája. A magyarra fordított kötet 1999-ben jelent meg ''Történelem és mítosz a román köztudatban'' címmel.
 
65. sor:
* [[Nicolae Bălcescu]]: ''Válogatott munkái'' (Kelemen Bélával). Bukarest, 1956.
* [[Liviu Rebreanu]]: ''Parasztok'', utószó. Bukarest, 1956.
* [[George Coșbuc]]: ''A pásztorlány'' (szerkesztő, [[Jékely Zoltán]]nal; fordító, többekkel). Budapest, 1958. [= ''Költemények'', Bukarest, 1958].
* [[Liviu Rebreanu]]: Tallérok''Leszámolás'', elbeszélések. (Bukarest, 1985)1958.
* [[Alexandru Sahia]]: ''Az élő üzem'', elbeszélések ([[Ignácz Rózsa|Ignácz Rózsával]]). Bukarest, 1960.
* [[Marin Preda]]: ''Merészség'', regény. Bukarest, 1960.
* [[Zaharia Stancu]]: Uruma''Zivatar'', regény. (Bukarest, 1990)1961.
* [[Nicolae Cocea]]: ''A hosszú élet bora'', regény. Budapest, 1962.
* [[Nicolae Bălcescu]]: ''A románok Vitéz Mihály vajda idejében'', jegyzetek. Bukarest, 1963.
{{oszlop-2}}
* [[Zaharia Stancu]]: ''Játék a halállal'', regény. Bukarest, 1964.
* [[Mihail Sadoveanu]]: ''Perzsa díván'', utószó. Bukarest, 1980.
* [[Ștefan Pascu]]: ''Mit jelent Erdély?''. Bukarest, 1984.
* [[Liviu Rebreanu]]: ''Tallérok''. Bukarest, 1985.
* [[Vasile Voiculescu]]: ''Bölényfej'', elbeszéléselbeszélések. (Bukarest, 1988).
* [[Zaharia Stancu]]: ''Uruma''. Bukarest, 1990.
* [[Victor Eftimiu]]: ''Bécsi szerelem,''. (Bukarest, 1991).
* [[Lucian Boia]]: ''Történelem és mítosz a román köztudatban''. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion, 1996. 366 o. ISBN 973-26-0578-2. 2. kiadás: Kolozsvár, 2005.
{{oszlop-vége}}
 
80 ⟶ 95 sor:
* {{cite web|url=http://www.fatornyosfalunk.com/html/vistai_andras_janos.html|title=Vistai András János|publisher=fatornyosfalunk.com|accessdate=2012-06-03}}
{{portál|Erdély|-|Irodalom|}}
----
[http://www.fatornyosfalunk.com/html/vistai_andras_janos.html] [http://www.muvelodes.ro/pdfs/2006-03.pdf]
----
==Élete==
[[1946]]-ban a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]]ban jelent meg első írása. [[1952]]–[[1968]] között az Irodalmi könyvkiadó lektora volt. Nagy gondot fordított a [[történelem|történelm]]i, művelődési és [[néprajz]]i kötetek szerkesztésére. [[1969]]-től [[1974]]-ig öt éven át a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' című folyóirat főszerkesztője volt, mely idő alatt azt – Önművelődés címen – a romániai magyarság fontos helytörténeti, néprajzi, történelmi és művelődési műhelyévé tette.
 
{{DEFAULTSORT:Vistaiandras Janos}}
Egész életében szorgalmasan gyűjtötte a [[Kalotaszeg]]re és szűkebb szülőhelyére vonatkozó adatokat, melyek felhasználásával született meg „Tekintő – erdélyi helynévkönyv” című átfogó műve.
 
Részt vett az Encyklopedia Transylvanica és az Európa Annales szerkesztésében, eközben még műfordítást és szerkesztést is oktatott.
 
Az ő ötlete alapján születtek meg a '''Kincseskönyvtár''', a '''Téka''', a '''Népismereti dolgozatok''' és a [[Fehér könyvek Romániában|Fehér könyvek]] című közkedvelt sorozatok.
 
[[1984]]-ben munkásságáért megkapta a Romániai Írószövetség fordítói díját. [[1993]] után nevéhez felvette a Vistai előnevet – szülőhelyére utalva. [[2006]] február 25-én Bukarestben érte a halál. Végakaratának megfelelően szülőfalujában, Magyarvistán helyezték örök nyugalomra.
 
==Főbb művei==
* Tekintő – erdélyi helynévkönyv
* Román népballadák és népdalok – melyet Domokos Lászlóval közösen szerkesztett (Bukarest, 1961)
* A román irodalom kis tükre, antológia 2–4. kötet – Mihail Gafițával közösen (Bukarest, 1962-1964)
* Romániai elbeszélők - Belia Györggyel közösen (1965)
* M. Sadoveau: Válogatott művek, vál. szerkesztések Domokos Jánossal közösen 1–3. kötet (Bukarest, 1966)
* Jókai Mór: Kelet királynéja, válogatott jegyz. (Bukarest, 1990)
* Mikszáth Kálmán: Vidéki alakok 1–2. kötet válogatott jegyzetek (Kolozsvár, 1991–1992)
 
==Műfordításai==
* [[Nicolae Bălcescu]]: Válogatott munkái – Kelemen Bélával közösen (Bukarest, 1956)
* [[Liviu Rebreanu]]: Tallérok (Bukarest, 1985)
* [[Vasile Voiculescu]]: Bölényfej, elbeszélés (Bukarest, 1988)
* [[Zaharia Stancu]]: Uruma (Bukarest, 1990)
* [[Victor Eftimiu]]: Bécsi szerelem, (Bukarest, 1991)
 
==Források==
*{{RMIL|1||a.htm#AndrásJános}}
* Kortárs magyar írók 1945–1997. ISBN 963-8477-31-8
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar néprajzkutatók]]