„Vistai András János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
Szerkesztőként az 1950-es évek során először a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődési Útmutató]]'', később a ''[[Tanügyi Újság]]'', valamint a román nyelven megjelenő ''[[Îndrumătorul Cultural]]'' című folyóiratoknál munkálkodott. A ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' szerkesztője, majd 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ezt a folyóiratot a [[romániai magyarok|romániai magyarság]] tömegei cselekvő művelődésének egyik jelentékeny központi szervévé fejlesztette. Szabó Zsolt szerint „[a ''Művelődés''] legjobb korszaka az 1969-es kinevezése és 1974-es leváltása közötti szűk fél évtized”. Önművelődés címen folytatta tevékenységét az újságnál, ezzel a ''Művelődés'' a romániai magyar kisebbség egyik jelentős helytörténeti, néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti műhelyévé vált.
 
1991-ben vonult nyugdíjba. Az 1990-es évek folyamán [[Miskolczy Ambrus]]sal, a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Román Filológiai Tanszékének vezetőjével közreműködésben dolgozott, ennek eredményeképpen részt vett az ''Encyclopedia Transylvanica'' és az ''Europa Annales'' című könyvsorozatok szerkesztésében. Eközben műfordítást és szerkesztést oktatott. Továbbá ő adta a nevét, illetve az ő ötlete alapján születtek meg a ''[[KincseskönyvtárKincses Könyvtár]]'', a ''[[Téka (könyvsorozat)|Téka]]'', a ''[[Népismereti Dolgozatok]]'', valamint a ''[[Fehér Könyvek]]'' című könyvsorozatok. 1990-ben válogatott jegyzetei jelentek meg [[Jókai Mór]] ''Kelet királynéja'' című kötetéről, majd 1991–92-ben [[Mikszáth Kálmán]] ''Vidéki alakok'' című művéről. Nyugdíjazását követően több éven keresztül [[Györffy György]] akadémikus mellett dolgozott [[Budapest]]en ''Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza'' soron levő kötetein.
 
Műfordítói pályafutása is jelentős. Számos román alkotó – köztük [[Nicolae Cocea]], [[Mihail Sadoveanu]], [[Marin Preda]], [[Liviu Rebreanu]] és [[Zaharia Stancu]] – több [[elbeszélés (műfaj)|elbeszélés]]ét és [[regény]]ét fordította magyar nyelvre, továbbá [[Nicolae Bălcescu]] ''A románok [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] vajda idejében'' című írása is az ő fordításában jelent meg magyarul először 1963-ban, majd második kiadásban 1974-ben. [[Mihai Gafiţa]] román íróval közös szerkesztésében jelent meg ''A román irodalom kis tükre'' című antológia II-IV. kötete, amely szemelvényanyagával és életrajzaival a legteljesebb ilyen jellegű magyar kiadványnak is tekinthető. 1984-ben műfordítói munkásságának elismeréseképpen kitüntették a [[Romániai Írószövetség]] fordítói díjával. H. Szabó Gyula méltatása szerint „aki ma kezébe veszi [Vistai András János] [[Vasile Voiculescu|Voiculescu]]- vagy [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]]-tolmácsolásait, az fordításirodalmunk legjobb lapjait forgatja”.