„Mágnesesrezonancia-képalkotás” változatai közötti eltérés

== Az MR képek kontrasztja ==
 
Az élő szervezet nagy arányban tartalmaz [[Víz|vizet]], így a szövetekben a [[hidrogén]] nagy mennyiségben megtalálható. Ehhez még a [[zsír]]ok, [[Fehérje|fehérjék]], [[szénhidrát]]ok hidrogén tatalmahidrogéntartalma is hozzájárul. Ezért MR mérések leggyakrabban a hidrogén leggyakoribb [[izotóp]]jának az egyetlen [[proton]]ból álló prócium (1H), NMR képalkotást jelentik. A protonok a képalkotás szempontjából három alapvető tulajdonsággal jellemezhetőjellemezhetőek. A T1 és a T2 relaxációs idővel és a protonok sűrűségével. A [[kép]]alkotás a három paraméter különféle súlyozásával készíthető el. Így készíthetők T1-súlyozott, T2-súlyozott és protondenzitású képek. Ezek a képek abban különböznek, hogy a különböző befolyásoló paraméterek, mint a [[hőmérséklet]], a szövetek mágneses inhomogenitása, különféle mozgások, mint például a szöveti diffúzió, a véráramlás, stb. Így különböző kontrasztú képek nyerhetőek. A T1 -súlyozású képek részletgazdagok, ahol a zsír fehér, a liquor fekete, a szürkeállomány a fehérállománytól jól elkülöníthető.
 
A T2 -súlyozású képekképeken a liquor fehér erős kontraszttal határolt, így a léziók nagy része is jól kirajzolódik, a szürkeállomány sötétebb a fehérállomány világosabb képet ad.
A protondenzitású képek jól használhatóak a szabad és a kötött vizek elkülönítésében, így főleg [[orvosi diagnózis|diagnosztikában]] játszikjátszanak számot tevő szerepet.
 
== Az anatómiai atlaszok szerepe ==