„Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a wikilinkek-Bátoriak ecsedi ágától, familiárisa, szabolcsi ispán, beregi |
|||
7. sor:
Somlyói Báthori Szaniszlófi {{refhely|C. Tóth Norbert|460. o.}} Miklós fiaként született, 2 fiú- és 4 lánytestvére volt. <ref name="Markó 2000 282"/>
[[1519]]. november 26-án egy egyezséggel valamint törvénytelen foglallásokkal ágának tagjaival együtt megszerezte [[Szinyér]] várat valamint ''Szinyérváralja'' mezőváros (''oppidum'') és uradalom felét a [[Báthory család#Ecsedi Báthoriak|Bátoriak ecsedi ágától]]. Ekkor [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[familiaritás|familiárisa]] volt. [[1520]]. október 22-én mint [[Szabolcs vármegye|szabolcsi]] [[ispán]] kap parancsot, ispánságát valószínűleg erdélyi alvajdai tisztségének elnyeréséig töltötte be, amely tisztségben [[1521]]. június 5-én szerepel először a forrásokban és [[1522]]. november 28-án a tisztséget még viselte. {{refhely|C. Tóth Norbert|460. o.}}
[[1523]]. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. [[1524]]. szeptember 13-án [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária királyné]] [[Ártándi Pál]]lal együtt [[Bereg vármegye|beregi]] ispánná és [[Munkácsi vár|munkácsi]] várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a [[mohácsi csata|mohácsi vészig]] együtt viselték. {{refhely|C. Tóth Norbert|460. o.}} 1523–24-ben ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori Andrással]] együtt ismét szabolcsi ispán is volt. {{refhely|C. Tóth Norbert|461. o.}}
[[1530]]. februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Az [[erdélyi szászok]] [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd király]] hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű [[Torda]] városát pedig [[1531]]-ben felégette.
| |||