„Batthyány Ferenc (horvát bán)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település) |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Élete: jav |
||
3. sor:
== Élete ==
Édesapja Batthyány Boldizsár királyi udvarnok és kamarás volt. Édesanyja nevét nem ismerjük, a családjában rajta kívül még két fiú testvére volt. A kortársak szerint magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]sal.
Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A [[magyar–török háború (1521–26)|magyar török háború]] alatt [[Karlovics Jánossal]] [[1522]] és [[1526]] között vezették Horvátországot. [[1525]]-ben nagy nehezen megvédelmezte [[Jajca|Jajcát]] a [[törökök]]től, s érdemeiért megkapta Németújvárt (ma ''Güssing,'' [[Ausztria]]), amelynek révén neve ''németújvári Batthyány Ferenc'' lett. Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi ütközetben]] (ekkor mint [[Pozsony vármegye|pozsonyi]] főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).▼
▲Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A [[magyar–török háború (1521–26)|magyar török háború]] alatt, [[
A mohácsi vész után részt vett [[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá koronázásán [[Székesfehérvár]]on. A király egyik fő hívének, [[Bánffy János (nádor)|Bánffy János]] lánya, [[Bánffy Katalin]] a felesége is volt. Az ő halála után [[1564]]-ben a [[horvátok|horvát]] [[Svetkovics Katalin]]nal kötött házasságot, aki [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] királyné egyik udvarhölgye volt. Második feleségének testvére Ádám huszártisztként harcolt Batthyány mellett, a másik testvére Erzsébet pedig Ferenc testvéréhez Kristófhoz ment feleségül. Svetkovics is igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel sok közembert gyógyított.▼
▲A mohácsi vész után részt vett [[I. János magyar király|Szapolyai János]] királlyá koronázásán [[Székesfehérvár]]on. A király egyik fő hívének, [[Bánffy János (nádor)|Bánffy
Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt [[Frangepán Kristóf]]fal, s mikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg mellé és a [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháborúban]] Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.<br>▼
Ferdinándtól [[Liptóújvár]]t, majd [[Szolnok]]ot kapta adományul, s [[1534]]-ig [[Vas vármegye|vasi]] főispán is volt, [[1531]]-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.▼
▲Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt [[Frangepán Kristóf]]fal,
[[1554]]-ben [[nádor]]ságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. [[1552]]-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte [[Miksa magyar király|I. Miksa király]] megkoronázását [[1563]]-ban, ahol ő maga tartotta a [[Szent Korona|Szent Koronát]].▼
▲Ferdinándtól [[Liptóújvár]]t, majd [[Szolnok]]ot kapta adományul
▲[[1547]]-ben tartott országgyűlésen nagy része volt abban, hogy a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] magyarországi trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe iktatták. [[1554]]-ben [[nádor]]ságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. [[1552]]-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte [[Miksa magyar király|I. Miksa király]] megkoronázását [[1563]]-ban, ahol ő maga tartotta a [[Szent Korona|Szent Koronát]].
Mivel gyermeke nem született egyik házasságából sem, ezért az ő családja vele kihalt.
| |||