„Hálózat (film)” változatai közötti eltérés

A '''''Hálózat''''' ''(Network)'' [[1976 a filmművészetben|1976]]-ban készült színes, amerikai filmdráma. [[Sidney Lumet]] alkotása elsőként szólt a televízió hatalmáról és manipulációiról egy fiktív tévétársaság, a UBCUBS ürügyén, melynek vezetői a nézettség érdekében a leggátlástalanabb eszközöktől sem riadnak vissza, miközben a valóság helyett csupán annak illúzióját közvetítik a nézők felé. A ''Hálózat''ot [[1977 a filmművészetben|1977]]-ben 10 kategóriában jelölték [[Oscar-díj]]ra, és ebből 4-ben győzedelmeskedett: [[Paddy Chayefsky]] a [[Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvnek|legjobb eredeti forgatókönyvért]] vehette át a díjat, [[Peter Finch]] lett a [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb színész]] (posztumusz kapta az elismerést), [[Faye Dunaway]] a [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|legjobb színésznő]], [[Beatrice Straight]] pedig a [[Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek|legjobb női epizodista]]. Közel negyedszázaddal a premier után, [[2000 a filmművészetben|2000]]-ben a ''Hálózat''ot az amerikai filmes örökség részévé nyilvánították, amely fokozott védelmet élvez. A következő évben az Amerikai Producerek Egyesülete részesítette elismerésben Sidney Lumet filmjét, amely „maradandó emléket állított az amerikai szórakoztatóiparnak.”<ref>[http://www.producersguild.org/pg/awards_a/halloffame.asp Producers Guild Hall of Fame - Past Inductees - The Producers Guild of America<!-- Robot generálta cím -->]</ref> [[2006 a filmművészetben|2006]]-ban az Amerikai Forgatókönyvírók Szövetsége Paddy Chayefsky forgatókönyvét minden idők 10 legjobb forgatókönyve közé választotta. Az Amerikai Filmintézet (AFI) [[2007 a filmművészetben|2007]]-es listáján minden idők 100 legnagyobb amerikai filmje között a ''Hálózat'' a 64. helyen szerepel, 10 hellyel előrébb, mint az AFI [[1998 a filmművészetben|1998]]-as rangsorában. A [[magyarország]]i premier [[1980 a filmművészetben|1980]] szeptemberében volt: állítólag előtte a film tiltólistán szerepelt, szocialista országok számára évekig nem lehetett eladni.<ref>„A szocialista országoknak szóló kiajánlási listákról öt évig kihagyták.” Bokor László: ''Riadó a képernyőn''. Budapest, 1987, Zrínyi Katonai Kiadó. Jelen szócikk szerzője megjegyzi, hogy az író enyhén túloz: a film amerikai és magyar premierje között kevesebb mint 4 év telt el. Tekintettel arra, hogy az 1970-es évek második felében egy nyugati film megvásárlása és bemutatása között legalább egy év telt el, a ''Hálózat''ot Magyarország valószínűleg már 1979-ben megvásárolhatta. Alighanem inkább anyagi okok miatt nem került erre sor hamarabb, és nem valamiféle amerikai politikai tilalom állt a pár éves késedelem hátterében, ami a szocialista filmforgalmazás évtizedeiben egyébként sem számított kiugró késedelemnek.</ref>

A UBCUBS műsorvezetője, Howard Beale hírműsorának nézettsége visszaesik, mire a labilis idegzetű férfi élő adásban bejelenti, hogy egy hét múlva öngyilkosságot fog elkövetni a kamerák előtt. A bejelentésnek nagy visszhangja támad, a konkurens tévétársaságok vezető hírként tálalják. A UBCUBS vezetősége úgy dönt, az esetet Beale magánügyi problémáira hivatkozva fogják kezelni. A hírszerkesztőségben arról is szó esik, hogy érdekesnek tűnő amatőr filmfelvételt kaptak egy terroristák által elkövetett bankrablásról. Az anyagot talán fel lehetne használni. A hírigazgató, Max Schumacher enged Beale kívánságának, és még egyszer adásba engedi az idős férfit, hogy személyesen kérjen elnézést a nézőktől a múltkori incidensért. Egy fiatal és törtető szerkesztőnő, Diana Christensen azzal az ötlettel áll elő, hogy új sorozatot indítana a terroristák által készített amatőrfilmekből. E célból arra is hajlandó, hogy találkozzon a radikális színes bőrű ideológussal, Laureen Hobbsszal. Diana célja, hogy a UBCUBS műsorai bekerüljenek a legnézettebb programok közé. Beale búcsúbeszéde újra felingerli a UBCUBS vezetőségét, Schumacher azonban nem hajlandó leállítani az adást. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Beale nézettsége emelkedni kezdett. Erre Diana figyel fel a leghamarabb: Howard Beale másnap ismét a lapok címoldalára kerül, és ez olyan ingyen publicitást jelent, amelyet a UBCUBS milliókért sem tudna megvenni. A nő azt javasolja, hogy engedjék továbbra is a kamerák elé Beale-t, hiszen a nézők őt szeretnék hallani, ahogyan a férfi megfogalmazza mindazt, amit az amerikaiak százezrei gondolnak. Schumachernek már nincs beleszólása a dologba: felsőbb nyomásra lemondani készül az állásáról, és egy könyvet készül írni addigi pályafutásáról. Beale-nek határozottan tetszik, hogy új műsort kap, ahol amolyan modern prófétaként ostorozhatja a társadalom hibáit.

A színfalak mögött, a UBCUBS-n belül az egyes osztályok és vezetőik között is folyik a harc. Howard Beale új műsora nem sikeres, elmúlt az újdonság varázsa. Diana felkeresi Maxet az irodájában, és azt kéri a férfitől, hogy Beale műsora végén adjon pár percet egy jósnőnek is, illetve egyezzen bele abba, hogy hivatásos író írja Howard szövegeit. Lényegében szabadkezet kér a Beale-show irányításához. Max elutasítja a kérést, Diana azonban közli vele, hogy bár az egyetemen szerelmes volt Maxbe, de ennek ellenére előbb-utóbb át fogja venni az osztálya vezetését vele vagy nélküle. A férfi vacsorázni hívja az ambiciózus kolléganőt. Evés közben Diana nem titkolja, hogy a szex sem igazán érdekli, a munkája jelent számára mindent. Másnap Schumacher leállítja Beale műsorát, és ragaszkodik ahhoz, hogy térjenek vissza a régi stílushoz. Ráadásul Howard szellemi állapota egyre romlik, azt állítja, előző éjjel egy hang beszélt hozzá álmában, és arra biztatta, hogy rázza fel az embereket. Max úgy dönt, hogy kiveszi Beale-t a műsorból, és hazaviszi magához, amíg egy kicsit javul az állapota. Másnap reggelre azonban Beale eltűnik. Frank Hackett, a UBCUBS egyik fejese szerint Howardot a föld alól is elő kell keríteni: óriási sajtója van, szupersztárnak számít, muszáj adásba engedni, mert különben a konkurencia veszi át. Max hiába hivatkozik Beale rossz egészségi állapotára, már nincsen döntési helyzetben: Hacketté a végső szó, aki időközben átadta Max osztályát Dianának, és kirúgja Schumachert.

Max és Diana összefutnak az utcán. Beszélgetni kezdenek, és szögesen eltérő életszemléletük ellenére úgy tűnik, kezdenek közel kerülni egymáshoz. Diana azonban a legromantikusabb és a legintimebb pillanatokban sem tud másról beszélni, mint a tévéműsorokról és a nézettségi indexekről. Max bevallja a viszonyt a feleségének, mivel úgy látszik, nem futó fellángolásról van szó, mint ahogy eleinte gondolta. Nem tudja, szereti-e Dianát, azt sem, hogy Diana szereti-e őt, de úgy érzi, nem tud ellenállni a fiatal nő vonzerejének. Christensen új műsora, a ''Mao Ce-tung óra'' sikernek ígérkezik, a terroristák és a tévések között azonban parázs vita bontakozik ki a jogdíjakról és a pénzelosztásról. Miközben a UBCUBS új műsorainak népszerűségét ünnepli, a ''Howard Beale Show'' egyre több problémát okoz. Beale az egyik műsorban már arról beszél, hogy az arabok felvásárolják az egész országot, és a média is a kezükbe kerül. Arra buzdítja a nézőket, hogy küldjenek táviratot a [[Fehér Ház]]ba, hogy nem tűrik, hogy az országot eladják az araboknak. A táviratok elárasztják a Fehér Házat, és a UBCUBS vezetősége számára Beale kezd egyre kellemetlenebb lenni. Kitenni azonban nem lehet, hiszen a konkurencia azonnal átvenné. Mr. Jensen, a UBCUBS fő fejese találkozik Beale-lel, és egy színpadias, de roppant hatásos dörgedelmet intéz hozzá, hogy burkoltan arra vegye rá az egyre rosszabb idegállapotban lévő showmant, hogy a UBCUBS érdekei szerint prédikáljon. Beale a következő műsorban már a [[demokrácia]] hanyatlásáról tart előadást. Műsora nézettsége esni kezd, amitől Diana valóságos dührohamot kap.

Noha a filmben egy képzeletbeli tévétársaság, a UBCUBS áll a középpontban, a fontosabb szereplőket állítólag egy valós tévétársaság, a [[CBS]] bizonyos személyeiről mintázták. Max Schumacher figuráját Edward R. Murrow, Howard Beale-t Walter Cronkite, Edward George Ruddyt William S. Paley, Nelson Cheney-t pedig Frank Stanton személye ihlette, valamennyien a CBS kulcsfigurái voltak. (Mellesleg a CBS volt az első tévécsatorna, amelyik levetítette a ''Hálózat''ot [[1978 a filmművészetben|1978]]-ban.) Különösen Howard Beale szerepét volt nehéz kiosztani. A legendás [[James Stewart (színész)|James Stewart]] a film erőteljes nyelvezetét kifogásolta, [[Henry Fonda]] szerint pedig Beale figurája „túl hisztérikus” volt. Szóba került még [[John Chancellor]], [[George C. Scott]], sőt még az a Walter Cronkite is, akiről Beale alakját mintázták, de különböző okokból mindannyian elutasították a felkérést. A szerepet végül Peter Finch kapta. Max Schumacher szerepére két egykori sztár egyformán esélyes volt: [[Glenn Ford]] és [[William Holden]]. Végül Holdent választották, nem utolsósorban azért, mert a ''[[Pokoli torony]]'' ([[1974 a filmművészetben|1974]]) című rendkívül sikeres katasztrófafilm egyik főszereplőjeként neve ismét jól csengett. E látványos szuperprodukcióban egyébként Holden egyik partnere Faye Dunaway volt, aki Lumet alkotásában Diana Christensen szerepét kapta.