Magyarországon [[1920]]-ig a nagy külföldi szállítmányozó cégek leányvállalatai dolgoztak. Ez a folyamat a úgy a [[2Második világháború|II. világháború]]ig tartott. A két háború közé esik a közúti teherforgalom kialakulása. A második világháború után megalapították a [[MASPED]]-et ([[1948]]) amely állami hatás következtében monopolhelyzetbe került. A külkereskedelem [[államosítás]]a nyomán nagy külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre amelyek egy árura szakosodtak így nem volt verseny közöttük. Minden külkereskedelmi tevékenységhez előírták a MASPED igénybevételét. Ez a helyzet [[1958]]-ban enyhült, amikor a vállalatoknak már joguk volt árutovábbításhoz amennyiben nem járt devizakiadással. A magyar külkereskedelem volumenét tekintve kétharmadár a [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] országokkal bonyolította. Lényegében a MASPED már csak a tőkés viszonylatú forgalmat bonyolította le. A hatvanas évek végétől már eseti engedélyt lehetett kérni már egy-egy küldemény vállalaton belüli lebonyolításához. Így kapott a [[Hungarocamion]] engedélyt a darabáru – forgalom beindításához, amely a gyűjtőforgalom kialakulásához vezetett. [[1972]]-ben a Győr-Sopron-Ebenfurt Rt engedélyt kapott saját vonalon történő [[konténer]]ek szállítmányozására, majd ezt kiterjesztették nemzetközi terülten való lebonyolítására is. A Raabersped a 70-es évek végén több hagyományosan csomagolt áru fuvarozására kapott engedélyt, majd [[1983]]-tól teljes körű szállítmányozási jogosítványt kapott. Ezzel egy időben minden nagyobb fuvarozást végző vállalat ([[Hungarocamion]], [[Malév]], [[Mahart]], [[Volán Vállalatok|Volán]]) korlátozott nemzetközi szállítmányozási jogosítványt kapott. Tehát kifizethették a devizában felmerülő költségeket, amelye a fuvarozással együtt keletkeztek. A következő években fokozatosan enyhült az állami monopólium helyzete, míg a rendszerváltás után már mindenki alanyi jogon kérheti és kapja szállítmányozási jogosítványt.
[[1989]]-ben öt társaság (MASPED, Raabersped, Voláncamion, Hungarocargo, Technosped) létrehozta a Magyar Szállítmányozók Egyesülését, később a '''Magyar Szállítmányozói''' és Logisztikai Szolgáltatók '''Szövetsége''' (MSzSz) nevet vette fel,amely közel száz Magyarországon bejegyzett társaság szakmai érdekképviselete. Fő célkitűzése a szakmai, munkáltatói érdekképviselet, a szállítmányozási szaktevékenység népszerűsítése, a gazdaságban elfoglalt helyének megerősítése.
