„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

3 898 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
bővit
(bővit)
A '''xenofóbia''' (vagy ''xenophobia'') idegengyűlöletetgörög eredetű szó a ξένος (xenos), enyhébbaminek jelentése „idegen” és a φόβος (phobos), félelem szó összetétele. Jelentése idegengyűlöletet. Enyhébb formájában az idegenekkel szembeni idegenkedéstnegatív érzelmet jelenti. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, esetleg nyílt agresszió. MindegyA xenofóbia nem csak egy etnikum ellen szól, hogyigaz az„idegen” meghatározása korban és társadalomban idegeneltérő milyenés nemzetiségűnem vagymindig etnikumúkövetkezetes.
 
== A szó eredetePéldák ==
A xenofóbia mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről nyomok írásbeli feljegyzés az ókortól áll rendelkezésre. A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős identitás „mi” tudata, akikhez viszonyítható szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások mint mi”. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős identitás tudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
A xenofóbia görög eredetű szó a ξένος (xenos), aminek jelentése „idegen” és a φόβος (phobos), félelem szó összetétele.
 
A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása perzsa (i.e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Azonban itt már finomodik a megfogalmazás, mert amíg a „xenos” megnevezés az görögöt is jelenthetett, aki másik másik poliszból jött, addig „nem görög” emberre inkább a görögül nem beszélő „barbár” megnevezést használták (a barbár szó eredete vitás). Itt finomodik is az idegen meghatározása, ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödik. Persze ellenpéldák, már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i.e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
 
'''Kína''' esetében a 19. században alakult ki erős idegen gyűlölet, amikor is a sorozatos kudarc és megaláztatás miatt feltámad nacionalista érzelmek a [[Boxerlázadás|boxerlázadásban]] csúcsosodtak ki. Igaz itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányult.
 
'''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődik a külvilágtól. Kevés kivétellel, japánok nem utazhattak külföldre és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitotta japán kapuit képletes és tényleges szempontból a külföld előtt, de a japán társadalom mai is meglehetősen homogén, 99% japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán” vagy idegent jelent és előfordulnak olyan (nem állami)intézmények, ahol angol tábla jelzi (no Gaijin Allowed - japanese only!), hogy a nem japánok számára nem ajánlott a belépés.
 
Magyarország leghíresebb xenofób társadalom kutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által végzet 2006-os közvélemény kutatás a [[Pirézek|pirézekről]]. A nem létező piréz etnikum megalkotásának lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegen gyűlöletét. Mivel a pirézek nem létetek így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59% százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz ez a szám nem felel meg teljes mértékben az idegen gyűlöletnek, mert a kérdésre azok is elutasítóan válaszolhattak, akik etnikailag toleránsak, de például féltik a hazai munkahelyeket. Azonban nagy eltérés se lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy kik mondtak nemet a határon túli magyarokra is és ezen szavazatok száma 4% volt.
 
== Lásd még ==
* [http://kompasz.balzac.zpok.hu/kompasz/diszkriminacio_es_idegengyulolet Diszkrimináció és idegengyűlölet]
* [http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás]
* [http://www.ookor.hu/archive/cikk/2006_1_gelenczey.pdf A hellén és európai identitás problémáiról]
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/01-01/ch09.html Kína a századfordulón]
* [http://www.gerlo.hu/gerloczy/japantiszem.html A Nyugat ferde szemmel]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.hupe.hu/info/kg/cikkek/1997_1-2.pdf Idegen- és etnikumgyűlölet a futballmeccseken] (PDF)
 
{{csonk-dátum|csonk-pszi|2005 júniusából}}
 
[[Kategória:Szociálpszichológia]]