7 239
szerkesztés
„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés
bővit
(bővit) |
|||
|
A '''xenofóbia''' (vagy ''xenophobia'')
==
A xenofóbia mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről nyomok írásbeli feljegyzés az ókortól áll rendelkezésre. A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős identitás „mi” tudata, akikhez viszonyítható szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások mint mi”. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős identitás tudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása perzsa (i.e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Azonban itt már finomodik a megfogalmazás, mert amíg a „xenos” megnevezés az görögöt is jelenthetett, aki másik másik poliszból jött, addig „nem görög” emberre inkább a görögül nem beszélő „barbár” megnevezést használták (a barbár szó eredete vitás). Itt finomodik is az idegen meghatározása, ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödik. Persze ellenpéldák, már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i.e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
'''Kína''' esetében a 19. században alakult ki erős idegen gyűlölet, amikor is a sorozatos kudarc és megaláztatás miatt feltámad nacionalista érzelmek a [[Boxerlázadás|boxerlázadásban]] csúcsosodtak ki. Igaz itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányult.
'''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődik a külvilágtól. Kevés kivétellel, japánok nem utazhattak külföldre és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitotta japán kapuit képletes és tényleges szempontból a külföld előtt, de a japán társadalom mai is meglehetősen homogén, 99% japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán” vagy idegent jelent és előfordulnak olyan (nem állami)intézmények, ahol angol tábla jelzi (no Gaijin Allowed - japanese only!), hogy a nem japánok számára nem ajánlott a belépés.
Magyarország leghíresebb xenofób társadalom kutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által végzet 2006-os közvélemény kutatás a [[Pirézek|pirézekről]]. A nem létező piréz etnikum megalkotásának lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegen gyűlöletét. Mivel a pirézek nem létetek így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59% százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz ez a szám nem felel meg teljes mértékben az idegen gyűlöletnek, mert a kérdésre azok is elutasítóan válaszolhattak, akik etnikailag toleránsak, de például féltik a hazai munkahelyeket. Azonban nagy eltérés se lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy kik mondtak nemet a határon túli magyarokra is és ezen szavazatok száma 4% volt.
== Lásd még ==
* [http://kompasz.balzac.zpok.hu/kompasz/diszkriminacio_es_idegengyulolet Diszkrimináció és idegengyűlölet]
* [http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás]
* [http://www.ookor.hu/archive/cikk/2006_1_gelenczey.pdf A hellén és európai identitás problémáiról]
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/01-01/ch09.html Kína a századfordulón]
* [http://www.gerlo.hu/gerloczy/japantiszem.html A Nyugat ferde szemmel]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.hupe.hu/info/kg/cikkek/1997_1-2.pdf Idegen- és etnikumgyűlölet a futballmeccseken] (PDF)
[[Kategória:Szociálpszichológia]]
| |||