„Hajasa” változatai közötti eltérés

21 bájt törölve ,  10 évvel ezelőtt
a
→‎Története: 1 link korr.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (→‎Története: 1 link korr.)
Az [[i. e. 13. század]]ra Hatti meggyengült és Hajasa újra megjelenik a forrásokban. A Van-tó környékén kialakultak az [[urartu]]i fejedelemségek, ami Hajasát mentesítette a hagyományos ellenfél, Azzi nyomása alól. Azzi rövidesen el is tűnik a forrásokból. Ekkor viszont északi ([[Diauehi]]) és az új déli ([[Tuaraszi]]) szomszédja fenyegette. I. e. 800 körül [[Urartu]] fennhatósága alá került.
 
A déli Transzkaukázia vegyes eredetű lakossága az urartui–[[asszírok|asszír]], majd [[médek|méd]]–[[perzsák|perzsa]] konfrontációk idején nagyjából egynyelvű és kultúrájú néppé kovácsolódott össze, és magukat ''ḫay'' néven nevezték. ''Ḫay'' népe vélhetően a Hajasáról kapta a nevét. Hajasa az [[i. e. 8. század]]ban függetlenné vált Urartutól (i. e. 713 körül), majd az [[i. e. 7. század]]ban [[Arme]] elfoglalásával katonailag is jelentős középhatalommá vált, és függetlenségét általában meg tudta őrizni a második fellendülését élő Urartuval szemben. Arme királyságában éltek az ''arme-törzsek''. [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] [[behisztuni feliratok|behisztuni feliratainfelirat]]ain már ''Arminia'' névvel szerepel a térség, ebből lett az ''Armenia''. A ''ḫay'' terjeszkedés olvasztotta egy néppé az urtartui törzseket, mégis ettől kezdve ''Arme'' nevéből perzsa közvetítéssel ''[[Örmények|örmény]]''ként ismerjük őket. Ugyanakkor Örményország mai neve a saját nyelvükön ''Hajasztán''. Az etnogenezisben szerepet játszhatott a [[moszkhoszok]] népe is, akik a [[Földközi-tenger]]en tapasztalt [[tengeri népek]] vándorlásával és az [[arámiak|arameusok]] megjelenésével párhuzamosan tűntek fel a Kaukázusban.
 
Hajasa a méd hódítással szűnt meg végleg. Népei [[Armenia Magna]] létrejöttével alkottak újra független államot. Hajasa emléke még a görög korban is élt.