„Hajasa” változatai közötti eltérés

'''Hajasa''' ([[hettita nyelv|hettita]] ^{[[Kur (mitológia)|KUR]]}''ḫa-ya-ša'', azaz '''Hayasa''', kiejtése '''Hajasza''', [[örmény nyelv|örményül]] Հայասա) királysága az [[Araksz|Arax]] felső folyása és az [[Eufrátesz]] forrásvidékének környékén, a mai [[Törökország]] és Északnyugat-[[Örményország]] területén a [[Transzkaukázia|Transzkaukáziában]] volt. Fontos szerepet játszott a kaukázusi népek ókori életében, így például [[Armenia Magna]] lérejöttében. A területet sokszor [[Hajasa-Azzi]] néven említik. Egyes kutatók szerint Hajasa és [[Azzi]] mindig is azonos volt, mások szerint Azzi (amelyet az asszír és urartui források Alzi néven említenek) Hajasa déli szomszédja volt és csak az i. e. 14. század egy részében alkottak közös fennhatóság alatt álló országot.

Az [[i. e. 15. század]] a hettitákkal hadakozással telt el. Az [[i. e. 14. század]]ban [[II. Tudhalijasz hettita király|II. Tudhalijasz]] megalapította a hajasai határ közelében [[Szamuha]] városát. A hajasai uralkodók közül először [[MarijasMarija]] vett el hettita hercegnőt, de halállal bűnhődött a házassági szerződése megszegéséért. [[Hukkana]] is beházasodott a királyi házba, és ezzel [[I. Szuppiluliumasz hettita király|I. Szuppiluliumasz]] sógora lett. A [[Hettita Birodalom]] végül el is foglalta a [[Van-tóigtó]]ig terjedő területet. I. Szuppiluliumasz befolyási övezete egészen [[Uisi]] városáig terjedt keleten, míg [[I. Arnuvandasz hettita király|I. Arnuvandasz]] korára a Van-tó környéke és az Arax felső folyása teljes mértékben hettita kézben volt. A 14. század második felében egyesült Azzi (vagy az asszír és urartui forrásokban ''Alzi'') királysággal, a déli szomszéddal, ekkor rövid ideig [[Hajasa-Azzi]] volt a neve. Ez [[AnnijaszAnnija]] azzi király idejében volt. [[II. Murszilisz hettita király|II. Murszilisz]] évkönyvének 11. évében már újra ''Hajasa'' említése szerepel.

A déli Transzkaukázia vegyes eredetű lakossága az urartui–[[asszírok|asszír]], majd [[médek|méd]]–[[perzsák|perzsa]] konfrontációk idején nagyjából egynyelvű és kultúrájú néppé kovácsolódott össze, és magukat ''ḫay'' néven nevezték. ''Ḫay'' népe vélhetően a Hajasáról kapta a nevét – vagy fordítva. Hajasa az [[i. e. 8. század]]ban függetlenné vált Urartutól (i. e. 713 körül), majd az [[i. e. 7. század]]ban [[Arme]] elfoglalásával katonailag is jelentős középhatalommá vált, és függetlenségét általában meg tudta őrizni a második fellendülését élő Urartuval szemben. Arme királyságában éltek az ''arme-törzsek''. [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] [[behisztuni felirat]]ain már ''Arminia'' névvel szerepel a térség, ebből lett az ''Armenia''. A ''ḫay'' terjeszkedés olvasztotta egy néppé az urtartui törzseket, mégis ettől kezdve ''Arme'' nevéből perzsa közvetítéssel ''[[Örmények|örmény]]''ként ismerjük őket. Ugyanakkor Örményország mai neve a saját nyelvükön ''Hajasztán''. Az etnogenezisben szerepet játszhatott a [[moszkhoszok]] népe is, akik a [[Földközi-tenger]]en tapasztalt [[tengeri népek]] vándorlásával és az [[arámiak|arameusok]] megjelenésével párhuzamosan tűntek fel a Kaukázusban.

* [[MarijasMarija]]

* [[AnnijaszAnnija]]