„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

→‎Az ATX szabvány: Átment az új ATX (alapszabvány) cikkbe, ezt már nem hívjuk IBM kompatibilis PC-nek. A megfelelő laptörténetet is át kellene rakni.
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
(→‎Lásd még: a BTX a Botulinum toxin lapjára mutat, ezt javítottam (remélem helyesen) a Balanced Technology extended-re)
(→‎Az ATX szabvány: Átment az új ATX (alapszabvány) cikkbe, ezt már nem hívjuk IBM kompatibilis PC-nek. A megfelelő laptörténetet is át kellene rakni.)
 
* {{forrás?}}
 
== Az ATX szabvány ==
 
[[Fájl:MSI K7T266 motherboard.jpg|thumb|right|273px|ATX alaplap hátulnézetből, balra lent látható az alaplapra integrált funkciók kivezetései]]
 
[[Fájl:ATX PS downside.jpg|thumb|right|273px|Egy újabb ATX tápegység, amely visszatért az eredeti koncepcióhoz: a ventilátor a gép belsejéből húzza ki a meleget]]
 
[[Fájl:ATX PS ATX connector.jpg|thumb|right|273px|ATX tápcsatlakozó, amely a teljesítményigényesebb processzorok számára ki van bővítve egy négypólusú 12 V-os csatlakozóval]]
 
Az '''ATX''' ('''A'''dvanced '''T'''echnology e'''X'''tended) a nevének megfelelően az '''AT''' szabványt váltotta fel, nagyjából a 300-500 MHz-es processzorok korában. Az átállás csak a tápegység tekintetében volt zökkenőmentes, mert az akkori alaplapokat általában ellátták mind az AT-nek, mind az ATX-nek megfelelő tápcsatlakozóval. Az akkor szokásos AT-s alaplapok berakhatók ATX-es dobozba, míg fordítva, az ATX-es alaplapok a rájuk jellemző hátsó csatlakozok tömkelege miatt nem mennek bele az AT-s dobozokba. Az '''ATX''' szabvány első változatát az [[Intel]] dolgozta ki, 1995-ben.
 
Az '''ATX''' szabvány főbb jegyei:
 
* Geometriailag a Baby-AT szabvánnyal azonos, kivéve a tápegység csatlakozó megváltozását és az alaplapi csatlakozóknak szükséges hátsó ablakot. De ez utóbbi éppen elegendő arra, hogy áttéréskor a régi doboz ne legyen használható.
 
* Az [[alaplap]] integrálódása odáig jutott, hogy ami korábban bővítőkártyákon volt, az simán rákerülhetett az alaplapra. Ennek következménye az, ahogy az ATX gépek hátulról könnyen felismerhetőek: az alaplapra integrált funkciók többségéhez kivezetni való csatlakozó tartozik, amelyek jól láthatóan egy csoportban tömörülnek a billentyűzet csatlakozó mellett. ATX esetén tehát csak az szokott bővítőkártyára kerülni, amely extra funkció az alaplap árához képest számottevő, például egy izmosabb videokártya.
 
* Egér csatlakozó kötelezővé vált, és a billentyűzettel együtt PS/2-es dugót kaptak. Nem része a szabványnak, de az USB csatlakozó is ekkor lett a kihagyhatatlan illendőség része.
 
* Tápegységnél kijavították a magasfeszültségű veszélyt okozó koncepcionális hibát: ezentúl magasfeszültség csak a tápegység fémdobozában van. Ez megoldható lett volna egy alacsony feszültségű előlapi ki/be kapcsoló áramkörrel. De ehelyett egy rugalmasabb, előre nem látható ötletek befogadására alkalmas, általánosabb megoldás mellett döntöttek. Az alaplap a kikapcsoltnak tekintett állapotban is kap egy készenléti tápellátást az arra kijelölt csatlakozó póluson keresztül. Az alaplap célorientált áramköre figyeli az előlapi ki/be kapcsoló gombot, és ha azt megnyomják, akkor az arra kijelölt másik csatlakozó póluson keresztül jelzi a tápegységnek, hogy a normál tápellátásra van szükség. Rugalmasságot mutatja, hogy ehhez hasonló módon, a BIOS-ban bekonfigurálható, hogy mondjuk a hálózati kártya kapjon a készenléti tápellátásból, aminek hatására a hálókártya folyamatosan figyeli, hogy kap-e egy olyan speciális adatcsomagot, amelynek az a jelentése, hogy fel kell ébresztenie a számítógépet. Ha igen, akkor a hálókártya bejelez az alaplap célorientált áramkörének, amely meg jelez a tápegységnek. Ezt a mechanizmust hívják '''Wake On Lan'''-nak, illetve magyarosan ''vékony-lan'', kissé utalva a régebben elterjedt ''vékony ethernet'' hálózati kábelezésre.
 
* Időközben beindult a nagy teljesítményű grafikára alapozott szórakoztatóipar, és ennek kapcsán mind a mai napig (2008) semmilyen processzor és grafikus kártya sem túlzottan gyors. Ennek következtében megugrott a processzorok esetlegesen szóba jövő teljesítmény igénye, és ma már két-három videokártya installálása is ki van szolgálva. Így a mai ATX tápegységekből már mindenféle tápkábelek mindenhová mehetnek, megerősítendő a processzorok és a videokártyák környéki teljesítmény ellátást.
 
* Mindezen energia mizériát megelőzően a szabvány egy szépreményű, amolyan irodai körülményekre bölcs ajánlása volt, hogy a tápegység hűtőventilátora ne kifele fújjon, hanem a gép belseje felől szívjon. A tápegység pedig ezzel a beszívónyílásával essen éppen a processzor passzív hűtőbordája fölé. Ezzel az elrendezéssel az akkor szokásos technológiával egészen csöndes kis gépeket lehetett építeni, két forgó alkatrésszel: az egyetlen ventilátor a tápegységben és a merevlemez forgó lemezkötege.
 
'''ATX szabványról bővebben:'''
 
* {{forrás?}}
* [http://wiki.hup.hu/index.php/ATX HupWiki]
* [http://www.formfactors.org/FFDetail.asp?FFID=1&CatID=1 Az ATX specifikációja 2.2]
* [http://www.intel.com/design/motherbd/atx.htm ATX Motherboard Specification Version 2.01]
 
== További AT-kompatibilis szabványok ==
69 861

szerkesztés