„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

átszerk
(átszerk)
A '''xenofóbia''' (vagy ''xenophobia'') görög eredetű szó a ξένος (xenos), aminek jelentése „idegen” és a φόβος (phobos), félelem szó összetétele. Jelentése idegengyűlöletet. Enyhébb formájában az idegenekkel szembeni negatív érzelmet jelenti. Megnyilvánulása elkerülés, bizalmatlanság, esetleg nyílt agresszió. A xenofóbia nem csak egy etnikum ellen szól, igaz „idegen” meghatározása korban és társadalomban eltérő és nem mindig következetes.
 
A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős identitás „mi” tudata, akikhez viszonyítható szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások mint mi”. Persze a etnikum tudatossága nem feltétlen vezet idegengyűlölethez. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős xenofóbiához vezető identitás tudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
 
== Példák ==
A xenofóbia mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről nyomok írásbeli feljegyzés az ókortól áll rendelkezésre. A xenofóbia alapja, hogy kialakuljon a közösség erős identitás „mi” tudata, akikhez viszonyítható szembe helyezhető - '''oppozíciós''' - meghatározás a „mások mint mi”. Fontos megjegyezni, hogy ezen erős identitás tudatok nem voltak történelmi léptékben tartósak, illetve ezen tudatok alapja nem biológiai, hanem társadalmi gyökerekkel rendelkezik.
 
* A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása perzsa (i.e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Azonban itt már finomodik a megfogalmazás, mert amíg a „xenos” megnevezés az görögöt is jelenthetett, aki másik másik poliszból jött, addig „nem görög” emberre inkább a görögül nem beszélő „barbár” megnevezést használták (a barbár szó eredete vitás). Itt finomodik is az idegen meghatározása, ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödik. Persze ellenpéldák, már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i.e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''