„Porcos vérteshalak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ro:Chondrostei |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ka:ხრტილოვანი განოიდები; kozmetikai változtatások |
||
9. sor:
| infraphylum = [[Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)''
| superclassis = [[Csontos halak]] ''(Osteichthyes)''
| classis = [[Sugarasúszójú halak]] <br />''(Actinopterygii)''
| classis_authority = [[Klein]], 1885
| subclassis = '''Porcos vérteshalak''' ''(Chondrostei)''
22. sor:
A porcos vérteshalak tulajdonképpen utolsó maradványai egy valamikor nagyon fajgazdag halcsoportnak, melyek főképp a földtörténeti középidő ([[mezozoikum]]) elején – az alsó [[triász]] korban − voltak elterjedtek. Megjelenésük valamikor a középső [[Devon (időszak)|devonban]] lehetett. A jelentős megfogyatkozásuk az alsó [[Jura (időszak)|jurában]] kezdődött, és a [[kréta (időszak)|kréta]] korból már olyan kevés rendet ismerünk, mint jelenleg. A kihalt alakokkal együtt közel 20 csoportjukat lehet megkülönböztetni, melyből 4-et szoktak kiemelni: †''Palaeonisciformes'', †''Platysomiformes'', ''Acipenseriformes'' ([[tokalakúak]]) és ''Polypteriformes'' ([[sokúszóscsuka-alakúak]]).
== Testfelépítés ==
A porcos vérteshalak [[anatómia]]i jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a [[porcszövet]]nek még nagyobb szerepe van, mint a [[csont]]oknak. [[koponya|Koponyájuk]] erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány ''(rostrum)'', mely a [[porcos halak]] (''Chondrichtyes'' osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A [[gerinc]]oszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a [[gerincvelő]]t és a [[szív]]ből induló, kopoltyúkhoz vezető [[aorta|aortát]].
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. [[Úszóhólyag]]juk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje [[mirigy]]ekben gazdag. A [[gyomor]]fal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a [[madarak]] [[zúzógyomor|zúzógyomra]]. [[Kloáka|Kloákájuk]] nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól.
30. sor:
A porcos halakkal ellentétben [[megtermékenyítés]]ük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak.
== Elterjedés ==
Elterjedési területük az északi mérsékelt öv, annak is nagy folyamai, de olykor-olykor a tengerbe is lejárnak, hatalmas utakat megtéve.
== Jelentőségük ==
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. [[Magyarország]]on főképp a [[viza]] ''(Huso huso)'' halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű [[kecsege]] ''(Acipenser ruthenus)'' is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező [[vicsege|vicsegét]] (viza + kecsege szóösszetételből).
54. sor:
[[it:Chondrostei]]
[[ja:軟質亜綱]]
[[ka:ხრტილოვანი განოიდები]]
[[ko:연질어류]]
[[lij:Chondrostei]]
| |||