„Háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: new:हताः |
|||
46. sor:
A történelem során a háború súlyos [[erkölcs]]i kérdéseket vetett fel. Ennek ellenére számos antik és néhány modern nemzet szemléletében a háború nemes dologként jelenik meg, de az idők folyamán morális érzékenység a háborúval kapcsolatosan fokozatosan emelkedett. Ma a háború egyesek számára nemkívánatos és erkölcsileg problematikus, és háborúra való felkészülés csak az országuk védelmében lehet szükséges. A [[Pacifizmus|pacifisták]] hitvallása szerint a háború természeténél fogva erkölcstelen és mindenképp elkerülendő.
A háború negatív megítélése nem mindig volt olyan széles mint manapság. [[Heinrich von Treitschke]] a háborút az emberiség legmagasabb rendű cselekvéseként látta, ahol a bátorság, becsület és a képességek többet érnek mint bármely más erőfeszítésénél. [[Friedrich Nietzsche]] szintén úgy látta a háborút mint az „[[Emberfeletti ember|Übermensch]]” lehetőségét megmutatni bátorságát, becsületét és más erényeit. [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] véleménye szerint a háború olyan szükségszerű történelmi folyamat, amely lehetővé teszi társadalom fejlődését. Az [[
Manapság a legtöbben csak az "igazságos háborút" tartják elfogadhatónak és azt vallják, hogy a világszervezetek, köztük az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] feladata, hogy az igazságtalan (vagyis a legtöbbször hódító, [[Agresszió (nemzetközi jog)|agresszív]]) háború kitörését megakadályozza vagy befejezését elősegítse. N.J. Slabbert amerikai filozófus és politológus szerint az emberi társadalomban a háború mindig az egyes csoportok közötti konfliktusok megoldásának legkönnyebb, legkedveltebb eszköze volt, amivel párhuzamosan sosem fordított az emberiség elegendő figyelmet a béke fenntartásának konstruktív folyamatára. Meglátása szerint a háborúra rendelkezésre álló erőforrások mindig is jóval meghaladták a béke fenntartására fordítható eszközöket és a békét legtöbbször a háború szüneteként definiálták, ahelyett hogy saját jogán létező, társadalmi alaphelyzetként fogadták volna el.<ref name=autogenerated1>Slabbert, N.J., [http://www.harvardir.org/articles/1336/1/ "The Technologies of Peace"], [[Harvard International Review]], May 02, 2007.</ref>
<!--Another supporter of war, [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel]], favoured it as part of the necessary process required for history to unfold and allow society to progress. At the outbreak of [[World War I]], the writer [[Thomas Mann]] wrote, "Is not peace an element of civil corruption and war a purification, a liberation, an enormous hope?" This attitude has been embraced by societies from [[Sparta]] and [[Ancient Rome|Rome]] in the ancient world to the [[fascist]] states of the 1930s.
57. sor:
# Az ENSZ [[Biztonsági Tanács]]a által jóváhagyott háborúk, amelyekben az ENSZ együttesen lép fel egy ország ellen. Ezeknek egyik példája a [[koreai háború]] vagy számos békefenntartó és béketeremtő ENSZ misszió.
A nemzetközi jog részét képező nemzetközi hadi- és humanitárius jog a hadviselés és a háborúzás számos aspektusát igyekszik szabályozni, ezek része például a [[Genfi értekezlet (1954)|genfi egyezmények]], amelyek a háborúban bevethető fegyvereket és a [[hadifogoly|hadifoglyokra]] vonatkozó bánásmódot szabályozzák. Az egyezmények és előírások megszegését általában háborús bűnnek tartják és a [[
<!--[[International law]] recognizes only two cases for a legitimate war:
| |||