„Feudum” változatai közötti eltérés

128 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
A feudum szó a latin ''pecus'' 'marha, jószág' szó rokona, amelyhez hasonló többértelmű szó minden germán nyelvben létezett – ahogy a magyarban is – az ingó jószág, illetve annak legértékesebb részének, a lábasjószágnak a jelölésére. A németben ''Vieh'', ezt átvéve a galloromán nyelvben a ''fief'', Burgundiában ''feos'', a provanszál nyelvben ''feu''. {{refhely|Bloch: Feudális|188. o}}
 
Kezdetben a frank király – a [[10. század]]i viking és magyar betörések idején már nagyobb helyi urak is {{refhely|Bloch: Feudális|184. o}} –, a neki szolgálatot tevőket ingó vagyonnal fizette ki, innen a szó eredete, majd a feudalizmus 9–12. századi kialakulása során gyakorivá vált – „jótétemény”nek, ''beneficium''nak is nevezett – telek, földbirtok adományozása is ellentételezésként, végül ez vált a megszokottabb formává, ezért a korabeli latin feudum szó is jelentésváltozáson ment keresztül és a beneficiummal rokonértelművé válva, földbirtok, hűbérbirtok jelentést nyert végül. A beneficium mellett ''precarium''nak (latinul 'könyörgés') is nevezték kezdetben, ami a kérvényező levél eredményeképpen való adományozásra utal. A ''fief'' szó először egy [[languedoc]]i ügyiratban jelent meg, de az észak-franciaországi [[Hennegaui Grófság|Hainaut]]-ban még [[1087]]-ben is úgy fogalmaznak, hogy „beneficium, amit közönségesen hűbérnek (''fief'') mondanak” {{refhely|Bloch: Feudális|186–189. o}}
 
== Időtartama és örökölhetősége ==
69 861

szerkesztés