„Vendkérdés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mária Terézia –> Mária Terézia magyar királynő
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Péterhegy –> Péterhegy (Szlovénia)
68. sor:
A vendek egyértelmű szlovén illetősége mellett számos magyar tette le voksát abban az időben és korábban is. Elsőként [[Torkos József]] felvidéki magyar teológus, aki aláírta Küzmics Újszövetség Előszavát, azt követően [[Szily János]] tért ki leveleiben, amelyek szerint a krajnai és magyarországi nyelv bár sokban különbözik, mégis mindkettő esetében szlovén nyelvről van szó, mert ezen nyelvek beszélői ugyanazon néphez tartoznak. [[Bitnitz Lajos]] a [[19. század]]ban még élő vandál-vend rokonságot cáfolta meg és azonosította a szlovénokkal a vendeket. A háború kitörése előtt egy zala megyei magyar történész, [[Gönczi Ferenc]] közölte a zalai vendekről szóló munkáját, ahol a nyelvi hasonlóságokat figyelembe véve a stájerországi szlovénokkal azonosította a vendeket. Ez utóbbit Mikolának ismernie kellett, miután ő is Zala vármegye területén dolgozott.
 
Mikola tagadja, hogy a vidéken bármilyen erőszakos magyarosítás zajlana, szerinte önkéntes és erősen támogatott magyarosodásról van szó, amelyet a [[16. század]]ig vezet vissza. A tótsági reformáció kezdetekor Mikola felsorolja a vidék első protestáns lelkészeit, akik többségében magyarok. Állítása szerint (ami mindössze feltételezés), a magyar lelkészek mindvégig magyarul prédikáltak és így minden vend magyarul beszélt már akkor. Későbbi kutatások megállapították, hogy az említett magyar lelkészek, mint [[Szalaszegi János]], megtanultak a nép nyelvén és írtak templomi énekeket, illetve prédikációkat. A [[16. század]] közepén keletkezett, a reformáció terjedésével egyidőben a martyánczi énekeskönyv, amely az első vend nyelvű írásos munkák közé tartozik. Ez már világosan mutatja azt a tényt, hogy nem magyar nyelvet használtak a szlovén protestánsok, hanem saját nyelvüket törekedtek használni. A következő századokban több száz ilyen énekeskönyv keletkezett még, amelyek magyarból is fordítanak, de rengeteg horvát éneket vesznek át. Még maguk a protestáns vendek is idomulni próbáltak a kaj-horvát nyelvhez, mert annyira hasonlított az anyanyelvükhöz, hogy azt saját könyveik megszerkesztésénél is kamatoztathatták. Tehát a magyar lelkészek nemhogy magyarosodásra akarták bírni szláv híveiket, sőt meg is tanulták a nyelvüket! Mikola csakis magyar lelkészeket sorol fel, pedig számos szláv nemzetiségű protestáns lelkésze volt már a korai időkben a vendeknek, így szlovákok, horvátok és az örökös tartományokból menekült szlovének. [[Krizsán Tamás]] evangélikus esperes feltehetőleg [[Stájerország]]ban született szlovén evangélikus lelkész Magyarországra emigrált a [[17. század]]i üldözések folyamán. A Batthyányi család jóvoltából Petáncz községben (ma [[Szécsénykút]], ''Petanjci'') tartott istentiszteletekre üldözött szlovén protestánsok is feljártak főleg Stájerországból, de akadtak jó páran [[Karintia|Karintiából]] is, akik szlovénok voltak. Ezek még ráadásul magukkal hozták az akkori szlovén irodalom termékeit, így az első szlovén Bibliát is, [[Jurij Dalmatin]] fordítását, amit Mikola szülőfalujában [[Péterhegy (Szlovénia)|Péterhegyen]]en is használtak többek között néhány másik szlovén könyvvel, amint azt korabeli magyar vizitációs feljegyzések is említik. [[Küzmics István]] aki külön vend nyelvű Újtestamentumot fordított le, több ízben a Dalmatin-féle Bibliát vette igénybe, ezekről a tényekről azonban Mikola folytonosan hallgat.
 
Mikola Sándor és [[Oslay Ferenc]] még a freskó festő [[Aquila János]]t is magyarnak próbálta beállítani, aki véleményük szerint ''Sas János'' nevet viselt eredetileg. Semmilyen dokumentum nem támasztja alá ezt az állítást, nyilván Mikola és Oslay csak kitalálta. A leggyengébb érvük a [[mártonhely]]i templomban, Aquiláról maradt önarckép, amely Oslay és Mikola szerint magyar öltözékben ábrázolja Aquilát, ez pedig bizonyíték volna a származására. Oslay és Mikola állítása összefügg azzal a törekvéssel, amit a muraközi és vendvidéki magyar közművelődési egyesületek is folytattak, hogy a magyar koronán kívül eső Stájerország területén is magyarosodást, ill. magyarosítást idézzenek elő. A mai történészek véleménye szerint Aquila csupán művésznév és általában kizárják regedei születése miatt a magyar, illetve szláv származását is.