„Clément Prinsault” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Cölöp –> Cölöp (heraldika) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ruta –> Ruta (heraldika) |
||
4. sor:
Hatással volt rá [[Bartolo de Sassoferrato]]. ''Traité du blason'' (1465)<ref>Otto Titan von Hefner 1887-es művében [http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Rövidítések] az értekezés megírását 1416-ra teszi (8. l.)</ref> című műve egyike a legkorábbi heraldikai írásoknak. Két részre oszlik: ''Traité'' és ''Armorial''. Az első rész foglalkozik a tulajdonképpeni [[heraldika]]i elmélettel, míg a második rész egyfajta címertár.
Az I. rész 12 fejezetre oszlik: 1. Azokról, akiknek először volt címerük. (''De ceulx qui premier trouvèrent armes'' – az első címerviselők közé [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]], [[Hektór]]t stb. sorolja) 2. A címerkészítés módja. (''De quelle maniére on fait armes'' – itt azt mondja, hogy minden [[címer]] három dologból áll: [[fémek]]ből [de métal], [[színek (heraldika)|színekből]] [de couleur] és [[prémek]]ből [de penne]) 3. Hányféle fém és szín, továbbá hányféle [[bundabőr]] van a címerekben és miként kell őket leírni ''(Quantes métax, quantes couleurs et quantes pennes il y a en armes et comment on les doit blasonner)''. 4. Mely erényt, mely jelleget, a hét bolygó és a tizenkét égi jel közül melyiket, a hét melyik napját, mely drágakövet, a három [[elem]] és a fémek közül melyiket jelképezik a címereken az említett fémek és színek. (''A quelle vertu, quelle complexion, quelle des sept planettes, quel des XII signes célestes, quelle pierre précieuse, quel jour de la sepmaine, quel des III élémens et quel métal signifie en armes chascun desdits métalxs et coleurs'' – a [[szimpátiatan]]nak megfelelően—ő is foglalkozik a fémek és a színek kapcsolatával az erényekhez, a hét bolygóhoz, a 12 égi jelhez, a [[drágakövek]]hez, a hét napjaihoz, a 3 elemhez stb.) 5. A fejezet kilenc dolgot tartalmaz melyek mindegyike a pajzs egyharmadát tölti be. (''Le chapittre contient IX choses dont chascune desquelles fait le tiers de l'escu, et quant elle est plus petile, c'est devise'' – itt megemlíti a [[pajzsfő]]t, a [[Cölöp (heraldika)|cölöpöt]], a [[harántpólya|harántpólyát]], a [[pólya (heraldika)|pólyát]], a [[szarufa|szarufát]], a [[forgó]]zást, a belső keretet (rámát), a [[kereszt (heraldika)|kereszt]]et és a [[harántkereszt]]et, azaz nagyjából azokat a [[mesteralak]]okat melyeket például a [[szerkezeti címertan|szerkezeti]] szemléletű angol heraldikában ma is fő mesteralaknak [ordinary] tekintenek, melyek meghatározzák a többi [[címerábra]] nagyságát, számát, [[póz]]át, [[helyzet]]ét stb.) 6. Itt elmondja, hogy mely dolgot kell számmal kifejezni s hol kell a számolást elhagyni vagy azt mondani, hogy [[bevetés (heraldika)|bevetett]] (semé). (''Démonstre jusques à quel nombre on doit nombrer toutes choses… et quant on doit dire sans nombre ou semé'' – itt azt mondja el, hogy mely dolgok milyen számban fordulnak elő: a [[golyók (heraldika)|golyó]]k, érmek és [[fonál (heraldika)|fonalak]] [maximális] száma 8, a [[
A francia [[címertan]]i [[nevezéktan (heraldika)|nevezéktan]] és ezzel a teljes francia [[címergyakorlat]] Prinsault óta máig ugyanazon a világos és pontosan meghatározott alapon áll. Jelentősége az, hogy ismerteti a francia nevezéktant és a heraldikával kapcsolatos korabeli szemléletet.
|