„IV. Ráma thaiföldi király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró |
a apró |
||
27. sor:
'''IV. Ráma''' ('''Mongkut'''), teljes nevén Phra Bat Somdet Phra Poramenthramaha Mongkut Phra Chom Klao Chao Yu Hua (Thai: พระบาทสมเด็จพระปรเมนทรมหามงกุฎฯ พระจอมเกล้าเจ้าอยู่หัว), ([[1804]]. [[október 18.]] - [[1868]]. [[október 1.]]) a [[Thaiföld]]ön (Sziám) uralkodó [[Csakri-dinasztia]] negyedik királya volt, 1851-től 1868-ig uralkodott. Az ország egyik legnagyrabecsültebb királya volt.
Thaiföldön kívül a ''[[The King and I (musical)|The King and I]]'' című film és musical, illetve az ''[[Anna és a király (film, 1999)|Anna és a király]]'' című film különböző feldolgozásaiból ismert, melyek [[Anna Leonowens]] Sziámban töltött éveiről írt naplója alapján készültek.<ref>{{cite journal|date=1960-06-28|title=''King's Ears Won't Hear Songs From King and I''|journal=Washington Post|pages=C1|language=angol}}</ref><ref>{{cite journal|last=Higgins|first=Marguerite|date=1951-08-30|title=''Siam King Found Shy And Welfare-Minded''|journal=Washington Post|pages=B11|language=angol}}</ref><ref>{{cite journal|last=Meyer|first=Lawrence|date=1972-11-21|title=''Court And The King''|journal=Washinton Post|pages=B2|language=angol}}</ref><ref>{{cite web|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_m0WDP/is_2000_Jan_3/ai_58532685/|title=''Thailand bans Anna and the King''|date=2000-01-03|publisher=Asian Economic News|language=angol|accessdate=2009-11-12}}</ref>
Uralkodása alatt Sziámban már a kezdetektől érezhető volt a nyugat terjeszkedő politikájának nyomása. Mongkut bevonta a nyugat fejlesztéseit országa modernizálására irányuló törekvéseibe, mind a technológia, mind a kultúra területén, amivel ''A tudományok és technológia atyja'' jelzőt vívta ki magának Sziámban.
41. sor:
1824-ben 20 éves korában Mongkut [[Buddhizmus|buddhista]] [[Szerzetesrend|szerzetesnek]] állt a sziámi hagyományoknak megfelelően, ahol a Vajirañāṇo nevet kapta. Ugyanabban az évben apja meghalt, és a trónöröklés tradíciói szerint Mongkutot kellett volna utódjaként megkoronázni, ám a nemesség [[III. Ráma thaiföldi király|Jessadabodindra]] herceget, Mongkut könnyebben befolyásolható féltestvérét juttatta trónra. Mongkut felfogta, hogy a trón megszerezhetetlen számára, így a politikai összetűzések elkerülése miatt inkább a kolostori életet választotta továbbra is. A királyi család egyik olyan tagjává vált, aki életét a vallásnak szentelte. Szerzetesként utazgatott az országban, és látta, hogy a Páli Kánon szabályait egyre lazábban kezelik a sziámi szerzetesek, akikkel találkozott, amit ő helytelenített. 1829-ben Phetchaburiban találkozott egy Buddhawangso nevű szerzetessel, aki még szigoran követte a kánon előírásait, amiért Mongkut csodálta őt, és ez ösztönözte őt később vallási reformjaiban.
1833-ban beállt a Thammayut Nikayá-ba (Dhammayuttika Nikaya) vagy Thammayut szektába, mely a [[Théraváda buddhizmus|Théraváda]] buddhista szerzetesek rendje. Ez a rend erősen tartotta a kánoni szabályokat. A rend 1902-ben királyi elismertséget kapott Mongkut fia, [[V. Ráma thaiföldi király|Csulalongkorn]] által és a modern Thaiföld két főbb buddhista felekezetének egyike lett. 1836-ban Mongkut a ''Wat Bowonniwet Vihara'' buddhista templom első apátja lett, melyet mai napig a királyi család támogat.<ref>{{cite web|url=http://www.watbowon.org/?q=node/27|title=''A Wat Bowon történelme''|last=Kantasilo|first=Ven|date=2009-04-17|publisher=watbowon.org|language=angol|accessdate=2009-11-13}}</ref> Szerzetesként töltött évei során megismerkedett a nyugati tudományokkal, latint és angolt tanult, valamint a misszionáriusoktól és tengerészektől csillagászatot is. Mongkut király később kitűnő angol tudásáról volt híres, bár azt mondják, fiatalabb testvére, Pinklao alkirály még jobban beszélte a nyelvet.
== Uralkodása ==
| |||