„Miklóshalma” változatai közötti eltérés

[[Hegyeshalom]]mal átellenben, a [[határátkelőhely|határátkelő]] ausztriaiosztrák oldalán fekszik.

[[1287]]-ben említik először. Területe ősidők óta lakott, határában [[rómaiak|római]] és [[avarok|avar]] sírokat találtak. [[900]] nyarán az [[Itália|Itáliából]] hazatérő magyar csapatok foglalták el ezt a vidéket, s ezzel a Honfoglalás[[honfoglalás]] teljessé vált, és ide is a csatlakozott népek közül telepítettek határőröket. Eredetileg Miklóshalma is [[besenyők|besenyő]] határőr település volt, régi neve ''„Turdemicz, Thurdamesz, Tordamez”'' alakban [[1359]]-ig szerepel a korabeli forrásokban. A [[12. század]]tól több hullámban német telepesek érkeztek ide. Miklóshalma korai településmagja a mai Főutca középső részén helyezkedett el, itt állt a temető közepén a régi plébániatemplom is. A település be volt kerítve és körbe volt árkolva. [[1529]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] elpusztította, ezért [[1532]]-ben a falut a mai helyén telepítették újra.

Az első fennmaradt adóösszeírás szerint ''„Miklósfalu”'' [[1532]]-ben 6 portáig adózott. Ezeken kívül állt még a bíró háza, valamint 6 vagyontalan, adómentes ház is. A faluban 9 elhagyatott ház is állt még. Eszerint a faluban eredetileg összesen mintegy 30 ház állhatott. Az [[1538]]-as adóösszeírás a bíró házán kívül szintén 6 adózó portát említ, két szegény ház mellett már csak 4 elhagyatott ház állt itt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A kézművesség a [[16. század]] közepén bukkan fel a településen. [[1572]]-ben egy pásztort, egy ácsot és egy vendéglőst említenek a faluban. [[1618]]-ban már tanító is élt itt. [[1647]]-ben 6 adózót számláltak. A falu [[1620]]-ban és [[1683]]-ban is leégett a [[kurucok]] és török hadak pusztításai nyomán.

[[Vályi András]] szerint ''„MIKLÓSFALU. Nikelsdorf. Német falu Mosony Várm. az M. Óvári Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, és Czurendorfhoz 1/2, Pozsonyhoz pedig 3 órányira, határja három nyomásbéli, melly egy részént egyenes, más részént dombos, Lajta vize nedvesíti földgyét, az őszit, és tavaszit meg lehetősen termi, réttye, és mezeje, a’ [[Lajta]] mentében alkalmatos, piatzok M. Óváron, Nizsiderben, és Ausztriában.”'' <ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fényes Elek]] szerint ''"Miklósfalu Nikelsdorf, német falu, Moson vmegyében, közel a Lajtához: 836 kath., 648 ágostai lak., kath. paroch., ágostai fiókszentegyházakkal. Határa gazdag s első osztálybeli. Van 179 4/ jobbágy telke, s azután 63 igen vagyonos telkes gazdája, 943 hold első, 1847 hold második, 1148 h. harmadik, 198 4/ h. negyedik osztálybeli szántófölde, 595 embervágó harmadrendű rétje. Vannak itt még nagy kiterjedésü káposztások, szép gyümölcsös kertek, 5000 darabból álló igen jeles urasági birkanyáj, gyönyörü erdő, melly fát épületre is szolgáltat, fiók posta állomás; s végre kórház 20 személy számára. Alapitotta ezt Herzog erdélyi ágens, s később Albert királyi herczeg jóval öregbitette. F. u. Károly főherczeg örökösei."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1904]]-ben a még 1572 előtt épített régi templomot rossz állapota miatt le kellett bontani és 1905-ben felépült az új plébániatemplom. [[1910]]-ben 1820, többségben [[németek|német]] lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Moson vármegye]] [[Rajkai járás]]ához tartozott.