„Marinus van der Lubbe” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Reichstagsbrand.jpg nevű fájlt H-stt törölte a Commonsból: „Recreation of content deleted per community consensus: NARA is not a valid license for Commons” |
→Pere és kivégzése: igen szó javítása |
||
42. sor:
A rendőrök még a helyszínen elfogták Lubbét, aki azonnal beismerte, hogy ő felelős a gyújtogatásért. [[Hermann Göring]] belügyminiszter először kijelentette, hogy Lubbénél megtalálták a kommunista párttagsági igazolványát, majd nem sokkal később helyesbíteni volt kénytelen, ugyanis a férfinál csak holland útlevele volt, és a kérdéses időben egy pártnak sem volt tagja.<ref>{{Opcit|n=Edouard Calic|o=49–50}}</ref> Miután Lubbe vallomását írásban is rögzítették, hermetikusan elzárták a külvilágtól a peréig, ő azonban nem volt hajlandó a kommunista párt vezetőit bűntársként vagy felbujtóként megnevezni.<ref>{{Opcit|n=Edouard Calic|o=115}}</ref> Lubbén kívül letartóztattak és perbe fogtak még négy (három bolgár és egy német) kommunistát, név szerint [[Georgi Dimitrov]]ot, [[Vaszil Tanev]]et, [[Blagoj Popov]]ot és [[Ernst Torgler]]t, a [[Németország Kommunista Pártja|KPD]] frakció elnökhelyettesét.<ref>{{Opcit|n=Edouard Calic|o=195}}</ref>
Perük 1933. szeptember 21-én kezdődött meg [[Lipcse|Lipcsében]], ahová csupán Lubbét vezették be rabruhában és megbilincselve a tárgyalóterembe, azonban a negatív sajtóvisszhang miatt a többi tárgyaláson már bilincs nélkül jelenhetett meg.<ref>{{Opcit|n=Edouard Calic|o=208–209}}</ref> A tárgyaláson
Ítéletét egy berlini bíróság [[1967]]-ben nyolcéves börtönbüntetésre változtatta, majd [[1980]]-ban felmentő ítéletet hozott, azonban ezt a szövetségi bíróság később felülbírálta, a nyolcéves börtönbüntetés hagyva érvényben. [[1981]]-ben egy nyugatnémet bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte azon az alapon, hogy Lubbe [[őrült]] volt, azonban sokan a teljes bűnbocsánat pártján álltak. Ezt egy [[1998]]-as német törvény tette lehetővé, amelynek alapján lehetőség nyílt a nemzetiszocialista időszak alatt hozott ítéletek felülbírálatára. Ezen törvény alapján [[2008]]-ban teljes bűnbocsánatot kapott.<ref>{{cite web |url=http://www.guardian.co.uk/world/2008/jan/12/secondworldwar.germany |title=75 years on, executed Reichstag arsonist finally wins pardon |publisher=Guardian |date=2008-01-12 |accessdate=2011-05-24}}</ref>
|