„Emberi és polgári jogok nyilatkozata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fi:Ihmis- ja kansalaisoikeuksien julistus |
|||
24. sor:
: VI. „… A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; és mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.”
Ez szintén eltér a forradalom előtti helyzettől, ahol a francia társadalom rendekre volt felosztva: [[papság]]ra, [[nemesség]]re valamint a népesség többi részét kitevő [[harmadik rend]]re, és ahol az első két rendnek külön jogai voltak. Különösen szembenáll a ''született'' nemesség elvével és más születési alapú osztályba tagozódással, illetve az így járó jogokkal. E pont megfogalmazója érdekes módon [[Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord|Talleyrand]], az arisztokrata származású püspök volt.
Minden polgár természetes és elévülhetetlen joga „a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás”. A nyilatkozat megállapítja, hogy a jogokra való igény abból a tényből származik, hogy „Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyanezen jogok élvezetét biztosítják”. Ennélfogva a jogokat a nyilatkozat az „[[közakarat]] kifejezéseként” kezeli, így hirdet jogegyenlőséget és „csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedeteket” tiltja.
| |||