„Óbudai-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: Bot: portálsablonok helyesen
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
 
=== 1800-as évek ===
Igazán fontossá csak az 1800-as években vált, mikoramikor gróf [[Széchenyi István]] megalapította az [[Óbudai Hajógyár]]at. (Ő volt a magyar evezős sport megalapítója is.) Római falmaradványokra először [[1836]]-ban bukkantak, amikor a ''Vidra'' kotróhajó a hajógyári öblöt mélyítette. 1836-ban bocsátották vízre az itt készült első hajót, az ''Árpád gőzöst''. A sziget területéből 28 hektárt foglalt el a hajógyár. A többi részen az erdőt nagyrészt kiirtották és a helyén mezőgazdasági művelést folytattak.
 
=== 1900-as évek ===
1858-ban építették a [[Hajógyári híd]] elődjét, az első állandót hidat a Duna -ágban, ami egyfából fakészült tolóhíd volt. 1884-ben épült helyére vasból az emelőhíd, majd 1968-ban a mai vasbeton híd.
1955-ben készült el a [[K-híd]] és rajta keresztül az iparvágány a Hajógyárhoz, valamint a Hídépítő Vállalat itt lévő telephelyéhez. A 60-as évek elején a sziget keleti partján üdülőtábor létesült, bungalókkal, úszómedencékkel, sportpályával; később kibővült és úttörőtáborként üzemelt. A sziget nagyobbik részén továbbra is kukorica- és répaföldek voltak, sőt rózsatermesztés is folyt, egészen [[1972]] végéig,. amikorEkkor megszűnt a mezőgazdasági művelés, majd a következő évben sor került a 34 hektáros szabadidőközpont kialakítására, melyetamelyet Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára adtak át és ''[[Május 9. park]]''nak neveztek el. Parkolót és közutat építettek hozzá, 1975 - 1995 között a 142-es autóbuszjárat is összekötötte az óbudai Szentlélek térrel. Több játszóteret létesítettek a szigeten, a leghíresebb a ródlidomb és a csúszdás játszótér volt. Ehhez 18&nbsp;000 m<sup>3</sup> törmeléket, földet használtak fel. (A játszótér [[1999]]-ben leégett, helyén az újat [[2004]]-ben adták át).
 
A sziget fő feltáró útja mentén hat, észak-déli tájolású [[tenisz]]pálya létesültépült. Állapotuk napjainkra meglehetősen leromlott. A sziget északi csúcsán régebben szivattyútelep működött, és az [[Óbudai Gázgyár]] zagyot tárolt. Az 1-1,5 m magasan felhalmozott <!--túlfűtött - ez tényleg jelent valamit? --> zagyra termőföldet terítettek. A terep rendezésekor terephullámokat, dombokat alakítottak ki, amelyekről jó kilátás nyílik a parkra.
 
== Kultúra ==
[[1993]] óta minden év augusztusában itt rendezik meg a [[Sziget Fesztivál]]t, amely mára [[Európa]] egyik legnagyobb könnyűzenei rendezvényévé nőtte ki magát. A koncertekkel, fesztiválokkal, futóversenyekkel járó tömeges terhelés nem kedvez a sziget növény- és állatvilágának.
 
== Növény-Flóra és állatvilágfauna ==
A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”.
Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati parti sávján végighúzódó, mintegy 1,5&nbsp;km hosszú puhafás ártéri ligeterdő (fehérnyárliget, Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát [[1994]]-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves [[fehér fűz]]ek, [[fekete nyár]]ak, [[Szilfa|szilfák]] is akadnak, és figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint a [[mezei szil]] öreg egyedei is. Az ősfajok száma kevés. Az óbudai sziget emlékeztet a hajdani árterületekre.