„Adolf Eichmann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Ha ki tudod egészíteni, tedd azt, ne töröld indoklás nélkül! Kötőjeles földrajzi név. Visszavontam Frommer 97 (vita) szerkesztését (oldid: 11860129) |
||
3. sor:
== Élete ==
Ifjúkorát [[Linz]]ben töltötte (csakúgy, mint [[Adolf Hitler|Hitler]]). Villamosmérnöknek tanult, azonban tanulmányait nem tudta befejezni pénzügyi okok miatt. [[1932]]-ben, [[Bécs]]ben belépett a nemzetiszocialista pártba. Politikai tevékenysége miatt el kellett hagynia Ausztriát. [[Németország]]ba ment, ahol csatlakozott az [[Sturmabteilung|SA]]-hoz. [[Heinrich Himmler|Himmler]] kinevezte a Zsidóügyi Tudományos Múzeum élére. 1935-től a berlini SD-központban Eichmann a zsidóügyek felelőse. [[1937]]-ben [[Palesztina|Palesztinában]] tanulmányozta a zsidó kivándorlás lehetőségeit. [[1938]]-tól a bécsi Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát vezette. [[1939]] végétől az [[RSHA]] (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) IV-B-4 (zsidóügyi) ügyosztályának volt a vezetője. Részt vett a [[wannseei konferencia|wannseei konferencián]] [[1942]] januárjában. Az európai [[zsidók]] deportálását Eichmann és munkatársai szervezték és irányították. Személyesen leghosszabb ideig Magyarországon tevékenykedett a német megszállás után. A világháború után [[Argentína|Argentínába]] szökött vatikáni útlevéllel. Itt a [[Moszad]] ügynökei elrabolták, [[1960]]-ban. Elkábítva Izraelbe csempészték, a következő évben zsidó hadbíróság elé állították, halálra ítélték és [[1962]]-ben felakasztották.▼
▲[[1937]]-ben [[Palesztina|Palesztinában]] tanulmányozta a zsidó kivándorlás lehetőségeit. [[1938]]-tól a bécsi Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát vezette. [[1939]] végétől az [[RSHA]] (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) IV-B-4 (zsidóügyi) ügyosztályának volt a vezetője. Részt vett a [[wannseei konferencia|wannseei konferencián]] [[1942]] januárjában. Az európai [[zsidók]] deportálását Eichmann és munkatársai szervezték és irányították. Személyesen leghosszabb ideig Magyarországon tevékenykedett a német megszállás után.
▲=== Eichmann Magyarországon ===
{{bővebben|Zsidó holokauszt Magyarországon}}
Eichmann helyettese, [[Hermann Krumey]] és másik közvetlen munkatársa, [[Dieter Wisliceny]] a német hadsereggel együtt érkeztek Magyarországra [[1944]]. március 19-én. Eichmann néhány nappal később érkezett az országba. Innen kívánta megszervezni a több százezer magyar zsidó deportálását. Sonderkommandója körülbelül 200-300 emberből állt. A deportálások lebonyolításához ez nem lett volna elég: a csendőrség és a vidéki államapparátus együttműködésére is szükségük volt. A (vidéki) zsidóság tömeges deportálását május 15-én indították el. [[Edmund Veesenmayer|Veesenmayer]] szerint július 11-ig 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról. Eichmann ezután visszatért Németországba. Október 17-én Veesenmayer jelentette [[Szálasi Ferenc|Szálasinak]], hogy Eichmann visszatért, és 50 000 munkaképes (zsidó) férfi kiállítását követeli. Az első halálmenetek november 6-án indultak el a nyugati határ felé. A [[zsidó holokauszt Magyarországon|magyar zsidó holokauszt]] áldozatainak számát összesen körülbelül 400 000 főre becsülik.
Eichmann a háború után 4 évig Németországban favágóként bujdosott, majd sikerült [[Argentína|Argentínába]] jutnia. Később felesége és gyermekei is követték, és [[Buenos Aires]] mellett, Suarezben telepedtek le. 1960-ban három izraeli ügynök fogta el. Elrabolták és 1960. május 22-én különgéppel [[Izrael]]be szállították. [[Jeruzsálem]]ben bíróság elé állították, a vádat [[Gideon Hausner]], Izrael állam főügyésze képviselte. Az eljárás során beismerte bűnösségét. Adolf Eichmannt 1961. december 15-én kötél általi halálra ítélték, az ítéletet 1962. május 31-én hajtották végre.<ref name="nap" /> Hamvait a Földközi
<!--The man who captured Adolf Eichmann Lothar Hermann geb.11.11.1901 Quirnbach Rheinland-Pfalz Germany Tuviah Friedman
Institute of Documentation Haifa Israel-->
| |||