„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

→‎Élete, munkássága: részleges átírás
(→‎Élete, munkássága: részleges átírás)
 
== Élete, munkássága ==
Szegény körülmények között élt. Édesapja eredetileg falusi mészáros volt, de egy lórúgástól megsérülvén, fel kellett hagynia szakmájával, Budapestre költözött és itt pincérként dolgozott. Három gyermeke közül a későbbi zeneszerző volt a legidősebb. Szabó Ferenc a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnáziumban]] tanult, miközben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. AAz egyházi középiskolából – a [[Galilei Kör]]ben való részvétele és hangoztatott ateizmusa miatt – kimaradteltanácsolták, a budapesti Werbőczi gimnáziumban tanult tovább. FestészetiA tanulmányokatképzőművészet is folytatottfoglalkozotta, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a proletár tanműhelyben [[Uitz Béla]] és [[Nemes Lampérth József]] növendéke volt. ZenévelKözben hegedülni is foglalkozni kezdett,tanult az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] egyik zenészéhez járt hegedűórákrabrácsásától – ebédhordás ellenében. 1921-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] tanult, előbb [[SiklósWeiner AlbertLeó]], majd [[WeinerSiklós LeóAlbert]] éstanítványa volt. Harmadévtől [[Kodály Zoltán]] tanítványaosztályában volt.tanult az 1926-ban szerezte meg zeneszerzőios diplomájátdiplomaszerzésig.
 
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.
 
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, nyugdíjbatisztázatlan vonulásáigokú nyugdíjazásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.
 
Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt ''([[Meseautó (film, 1934)|Meseautó]]'', ''[[Hyppolit, a lakáj]])''. Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a ''Munkát! Kenyeret!'' című dalt. 1931-ben [[London]]ban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a [[Petőfi Sándor]] versére készült ''Farkasok dala'' című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak [[Európa|Európában]]. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is ''([[Lúdas Matyi (film, 1949)|Lúdas Matyi]]'', ''[[Föltámadott a tenger]])''. ''Légy jó mindhalálig'' című operáját maga már nem tudta befejezni, [[Borgulya András]] végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten.