„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

(→‎Irodalom: javítás)
 
== Élete, munkássága ==
Szegény körülmények között élt. Édesapja eredetileg falusi mészáros volt, de egy lórúgástól megsérülvén, fel kellett hagynia szakmájával, Budapestre költözött és itt pincérként dolgozott. Három gyermeke közül a későbbi zeneszerző volt a legidősebb. Szabó Ferenc a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnáziumban]] tanult, miközben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. Az egyházi középiskolából – a [[Galilei Kör]]ben való részvétele és hangoztatott ateizmusa miatt – eltanácsolták, a budapesti Werbőczi (ma Petőfi) gimnáziumban tanult tovább. A képzőművészet is foglalkozotta, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a proletár tanműhelyben [[Uitz Béla]] és [[Nemes Lampérth József]] növendéke volt. Közben hegedülni is tanult az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] egyik brácsásától – ebédhordás ellenében. 1921-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] tanult, előbb [[Weiner Leó]], majd [[Siklós Albert]] tanítványa volt. Harmadévtől [[Kodály Zoltán]] osztályában tanult az 1926-os diplomaszerzésig.
 
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Vörös Hadsereg]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.