„Szabó Ferenc (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
== Élete, munkássága ==
Szegény körülmények között élt. Édesapja eredetileg falusi mészáros volt, de egy lórúgástól megsérülvén, fel kellett hagynia szakmájával, Budapestre költözött és itt pincérként dolgozott. Három gyermeke közül a későbbi zeneszerző volt a legidősebb. Szabó Ferenc a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti Piarista Gimnáziumban]] tanult, miközben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. Az egyházi középiskolából – a [[Galilei Kör]]ben való részvétele és hangoztatott ateizmusa miatt – eltanácsolták, a Werbőczi (ma Petőfi) gimnáziumban tanult tovább. A képzőművészet is foglalkozottafoglalkoztatta, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt a proletár tanműhelyben [[Uitz Béla]] és [[Nemes -Lampérth József]] növendéke volt. Közben hegedülni is tanult az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] egyik brácsásától – ebédhordás ellenében. 1921-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] tanult, előbb [[Weiner Leó]], majd [[Siklós Albert]] tanítványa volt. Harmadévtől [[Kodály Zoltán]] osztályában tanult az 1926-os diplomaszerzésig.
 
1922-ben bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, 1925-től közreműködött a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének ([[Kadosa Pál]], Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben [[Sallai Imre]] futáraként [[Berlin]]be utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában [[Moszkva|Moszkvába]], ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A [[második világháború]] kitörését követően önként belépett a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadseregbe]]be, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is.
 
A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az ''Új Szó''nak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben az [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége tagja lett. 1958 és 1967 között, tisztázatlan okú nyugdíjazásáig a Zeneakadémia igazgatója volt.
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1962)
 
== IrodalomForrások ==
* {{BRZene|3}}
* Székely András szerk.: ''Ki kicsoda a magyar zeneéletben?'' Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
* [http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=138 BMC – Szabó Ferenc]
* [http://www.kulturpart.hu/zene/16267/szabo_ferenc_halala Kulúrpart – Szabó Ferenc halála]
 
== További információk ==
Monográfiák:
* [[Pernye András]]: ''Szabó Ferenc''. Budapest, 1965.
* [[Maróthy János (zenetörténész)|Maróthy János]]: ''Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja''. Budapest, 1975. Magvető K. ISBN 9632700732
* ''A zeneszerző Szabó. Emlékezések''. Szerk. Maróthy János. Budapest, 1984. Zeneműkiadó.
 
Egyéb irodalom:
* [[Boros Attila (zeneíró)|Boros Attila]]: ''30 év magyar operái''. Budapest, 1979. Zeneműkiadó. ISBN 9633302897
* ''[[Kodály Zoltán]] levelei''. Szerk. [[Legány Dezső]]. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. ISBN 9633304482
* [[Tokaji András]]: ''Mozgalom és hivatal. Tömegdal Magyarországon 1945–1956''. Budapest, 1983. Zeneműkiadó. ISBN 9633304601
 
== Forrás ==
* {{BRZene|3}}
* Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
* [http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=SZERZO&id=138 BMC – Szabó Ferenc]
* [http://www.kulturpart.hu/zene/16267/szabo_ferenc_halala Kulúrpart – Szabó Ferenc halála]
 
{{Portál|zene}}