„Héder nemzetség” változatai közötti eltérés

a
a (clean up, replaced: *[ → * [ (5), [[File: → [[Fájl: AWB)
Wolfer Németújváron monostort építtetett, és ide is temetkezett. Hédert már 1146-ban ispánként említik, 1150–1157 között II. Géza udvarbírája, [[1162]]-ben pedig [[III. István magyar király|III. István]] [[nádor]]a. Annak ellenére, hogy a testvérek közül Wolfer volt az idősebb, a nemzetséget Héderről nevezték el. Ez könnyen magyarázható utóbbi tehetségével, illetve magas, matuzsálemi életkorával, esetleg mindkettővel. [[Karácsonyi János]] így ír erről: ''„Volfer Héder nevű testvére vagy nagyon kiváló férfiú volt vagy szerfelett nagy kort élt el, mert csak így érthető meg, miért nevezték el az egész nemzetséget róla és nem Volferről.”''
 
A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, [[Kézai Simon]] Vildoniát, [[Kálti Márk]] Németországot, [[ThuróczyThuróczi János]] az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára [[1157]]-ben még nem állt. Így a [[Képes krónika|Képes krónikának]] lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a [[12. század]]ban egy Wolfger von Erlach nevű lovag.
 
Hédervár első említése egy [[1210]]-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint ''Hederic comes'', azaz Héder ispán birtokát. [[III. István magyar király|III. István]] [[nádor]]ának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája ez a Héder ispán.