„Bethlen Gergely (katona)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1867-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a 1 link korr. + 1 space |
||
2. sor:
'''Bethlen Gergely ''' ([[Abafája]], [[1810]], vagy [[1812]] – [[Kolozsvár]], [[1867]]. [[december 23.]]) [[gróf]], [[Rendfokozat|honvédezredes]], az [[Olaszok|olasz]] királyi hadsereg tábornoka.
[[1830]]-ban a [[marosvásárhely]]i királyi tábla írnokaként lépett állami szolgálatba, majd az [[erdély]]i udvari kancelláriánál lett tisztviselő. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] előtt nem volt katona, de [[1848]] augusztusában [[Kolozsvár]]on részt vett a [[
1849 júniusától [[Magyarország]]on tartózkodott, hogy lovassága számára felszerelést és lovakat szerezzen be. Augusztus elején csatlakozott [[Görgei Artúr]] seregéhez. [[1849]]. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]] ő járt Görgey követeként [[Fjodor Vasziljevics Rüdiger|Rüdiger]] cári tábornoknál. A [[világosi fegyverletétel]] után [[Arad]]on hadbíróság, majd sorozóbizottság elé állították. 1849 novemberében szabadon engedték, de utóbb politikai okokból ismét le akarták tartóztatni. Ekkor [[Szerbia|Szerbián]] keresztül [[Franciaország]]ba menekült és kapcsolatba lépett a magyar emigrációval. [[1859]]-ben a [[Kossuth Lajos]] vezetésével megalakult [[Magyar Nemzeti Igazgatóság]] ezredesi rangban az itáliai magyar légió lovasdandárának parancsnokává nevezte ki. 1860-tól tábornok a szárd (piemonti) királyi hadseregben. 1862-ben nyugdíjazták. [[1866]]-ban a poroszországi magyar légióban (Klapka-légió) szolgált. A lovasság parancsnokaként részt vett a légió 1866. [[augusztus 3.|augusztus 3-ai]] akciójában, melynek során a [[Jablonkai-hágó]]n keresztül benyomultak magyar területre. [[1867]]-ben amnesztiát kapott és hazatért. Ezután haláláig visszavonultan élt.
|